Kocsis terhére rótták, hogy az MVM-nek 15 milliárd forintos kárt okozott - amelyből 12 milliárd megtérült. A vád bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette volt.
A sonline tudósítása szerint Kocsis István, az MVM, a Paksi Atomerőmű és a BKV egykori vezérigazgatója több tucat oldalas vallomásában ártatlannak vallotta magát, állította, nem károkozás volt a célja a beruházásokkal, hanem a villamos művek bevételeinek növelése. A többi vádlott sem ismerte el bűnösségét, az ügyészség szerint viszont egyértelmű volt felelősségük, s az egykori vezérigazgató víziója, hogy ebben a formában kell terjeszkednie a cégnek vezetett a hatalmas kárhoz.
A bíró viszont nem látta bizonyítottnak a vádakat, rávilágított, hogy az MVM középtávú terveiben is szerepeltek a Kocsis-féle célkitűzések. Kiemelte a vádirat hibáit és hiányosságait, kiderült, többek között görög és szerb nyelvű lefordítatlan dokumentumok szerepeltek benne, s akadt olyan irat is, mely többször is bekerült az anyagba. A tanúk vallomásait, melyeket az ügyészség bizonyítékként értékelt a bíró fenntartásokkal kezelte, rávilágított: a jelenlegi MVM-dolgozók, illetve az MVM-től függő cégek munkatársai által elmondottak nem feltétlenül fedik a teljes igazságot.
Ezek alapján a másodrendű vádlottat - Kocsis feleségét - hűtlen kezelés és pénzmosás miatt 2 év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ugyancsak elítélték a nyolcadrendű vádlottat - Szász Andrást, az MVM volt főtanácsadóját - orgazdaság és pénzmosás miatt 2 év börtönbüntetésre 5 évre felfüggesztetve. A másik három vádlottat szintén felmentette a Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.
A vádiratban érintettek közül csak ketten vettek részt személyesen a tárgyaláson, Kocsis István, a felesége, valamint Szász András nem jelent meg. A két elítéltnek 2,8 millió forintos perköltséget kell megfizetnie, míg 1,86 millió bűnügyi költség az állam terhén marad. Az ítélethirdetés végén az elítéltek védői, valamint a főügyészség képviselője is jelezte, hogy fellebbez az elsőfokú ítélet ellen (a főügyészség minden eredeti vádlottat érintően), így a per várhatóan a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.
A per 2013-ban kezdődött – a Kaposvári Törvényszéket Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012-ben jelölte ki letárgyalására –, majd miután a parlament tavalyelőtt szeptemberben az alaptörvény ötödik módosításával szeptemberben eltörölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét, visszakerült a fővárosba, hogy aztán ismét Kaposváron kezdődjön újra.
A Népszabadság márciusban azt írta, Kocsis István segített az Orbán-kormánynak tető alá hozni a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodást. A lap felidézte, hogy Kocsis a Tocsik-ügy idején az abban érintett ÁPV-nél dolgozott, a 2003-as paksi üzemzavar idején az atomerőmű vezérigazgatója volt, később a BKV-vezérként szivárogtatott információkat a Hagyó-ügyről. Kocsis már 2003-ban üzletelt a Roszatommal, amikor a paksi üzemzavar elhárítására annak leánycégét, a Tvelt kérte fel. A Népszabadság szerint amikor 2007-től kezdődően a paksi bővítést célzó előkészületek elkezdődtek, több alkalommal is személyesen tárgyalt a Roszatom vezetőivel.
A napilap forrásai szerint Orbánéknak Kocsis abban segített, hogy az oroszok végre komolyan vegyék az orosz részvételű bővítést és finanszírozást akaró magyar felet. Ez gyorsan megtörtént, viszont ennek az volt az ára, hogy a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által aláírt szerződés az orosz fél elképzeléseit tükrözi. A lap forrása szerint erre utal, hogy a parlament honlapján szereplő paksi bővítésről szóló törvény magyarul annyira suta fordulatokat tartalmaz, hogy az eredetije vélhetően orosz nyelven íródott.
