Erdogan kiterjedt hadjáratot folytatott a kormánypárt mellett a választási kampány során. Külön kiemelte, milyen nagyszerű vívmánya lenne az országnak az elnöki köztársaság bevezetése. Most azonban visszavonult, s ez azért figyelemreméltó, mert amint a Cumhuriyet című lap rámutatott, a kampány időszakában az elnök 127 alkalommal tűnt fel különféle televíziós műsorokban, s összesen 367 órát és 23 percet volt látható a képernyőkön.
Török bloggerek ezért honlapjukon órát tüntettek fel, amely azt mutatja, mióta ítélte magát szilenciumra az államfő. A kurd párt társvezetője, Selahattin Demirtas szerint Erdogan visszavonult monumentális elnöki palotájába, s ott nyalogatja sebeit.
Nem zárható ki teljesen, hogy Törökországban a kormánypárt, az AKP lépjen koalícióra az ellenzék, második helyen végzett CHP-val . A Hürriyet úgy tudja, puhatolózó tárgyalások kezdődtek a két tömörülés között. A párt olyan politikusai vették fel egymással a kapcsolatot, akik látnának lehetőségeket egy AKP-CHP közötti koalícióban. A parlamentben az AKP 258 mandátumra tett szert, a CHP pedig 132-re.
Mint a Hürriyet írja, a két párt közös kormányzásának célja a gazdaság erősítése, a szociális szektorba való befektetések növelése lehet, valamint olyan intézkedések meghozatala, amellyel helyreállítanák a török demokráciát. Cél lenne továbbá a török-kurd békefolyamat folytatása. Hogy nem csak pletykáról van szó, az is bizonyítja: Denis Baykal, a CHP nagy öregje tegnap találkozott Erdogannal, igaz, hozzátette, nem a két párt koalíciókötéséről beszéltek. Mint mondta, az államfő "minden koalíciós megoldásra nyitottnak mutatkozott".
Egy AKP-CHP koalíciónak komoly akadályai is lennének. A CHP ragaszkodik ahhoz, állítsák bíróság elé azt a négy minisztert, akiket 2013-ban elítéltek egy korrupciós ügy kapcsán. A szociáldemokraták a korrupcióellenes harc fokozását is fontosnak tartanák. Ami különösen nem lenne az AKP ínyére, ragaszkodnának ahhoz, hogy Erdogan ne szóljon bele a kormányzat ügyeibe. Nehéz elképzelni, egy ilyen feltételt hogyan valósítana meg az AKP, az a párt,amelyet a jelenlegi államfő több mint egy évtized óta kézi vezérléssel irányít.
A CHP folyamatosan egyeztet a hogyan továbbról, de még nem tudni, miként dönt a párt vezetése. Sezgin Tanrikulu, a CHP elnökhelyettese például a kurd HDP-vel és a nacionalista MHP-val lépne koalícióra. Idő még persze van a koalíciós egyeztetésekre, s arról, hogyan alakul majd Törökország politikai térképe, sokat elárulhat majd, melyik párt jelöltjét választják meg a parlament elnökének – írja a Hürriyet.
A parlament alakuló ülését június 24-én tartják meg, öt nappal azután, hogy a választási bizottság hivatalosan is közzéteszi az eredményt. A törvények szerint ideiglenesen a törvényhozás legidősebb tagját, Deniz Baykalt (CHP) kérik fel a parlamenti elnökségre, ám ezzel egy időben komoly háttértárgyalások kezdődnek arról, ki kövesse őt az elnöki székben. Az elnök személyének megválasztásához az első két szavazási körben kétharmados többségre van szükség, a harmadikban viszont már abszolút többség is elég.
Mivel az AKP-nak nincs többsége, ezért amennyiben az ellenzéki pártok dűlőre jutnának a parlamenti elnök személyéről, úgy az ő jelöltjük lenne. Ha azonban az AKP addig előrehaladott tárgyalásokat folytatna a jelenlegi ellenzék egyik pártjával, akkor egy „nagylelkű” gesztusként felajánlhatja számára a törvényhozás elnöki tisztségét.