Aszály, árvíz, viharos szél és melegebb időjárás – erre kell felkészülni a következő évtizedekben Magyarország nagy részén. A legújabb tudományos kutatások szerint hazánk Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik az éghajlatváltozás káros hatásai szempontjából. A nyár egyre melegebb lesz, akár 37-42 Celsius-fokokra is lehet majd számítani, tovább csökken a csapadékos napok száma és az éves csapadékmennyiség, a kevés hűsítő eső pedig hirtelen, nagy mennyiségben és gyakran heves zivatarok kíséretében zúdul majd le. Az intenzív csapadékhullások során a víz nagyobb része nem tud beszivárogni a talajba, ami növeli az árvízveszélyt. Egyre több csapadékra lehet viszont számítani télen, de ez sem tudja majd ellensúlyozni a jelentős nyári csapadékcsökkenést. Erősebbekké válnak a szélviharok, nőnek a szélsebességértékek, s erre a téli időszakokban is számítani kell. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlenné vált.
Az Európai Unió elvárása, hogy a tagállamok a 2014-2020-ig tartó időszakban az uniós források 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák, beleértve ebbe a már elkerülhetetlen hatásokhoz történő alkalmazkodást. Mivel az uniós források jelentős részét várhatóan az önkormányzatok hívhatják le, a jövőben fokozottabb szerephez jutnak a klímavédelemmel kapcsolatos döntések és intézkedések során. Az új és szakértelmet kívánó feladatokra a települési önkormányzatoknak fel kell készülniük.
Az egyéves, felkészülést segítő projektben négy régió: Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Észak-Alföld és a Közép-Magyarország régió keleti fele, összesen 140 önkormányzati vezető és egyéb helyi érintett vesz részt. A projektpartnerek először felmérik, hogy a települések lakossága mit érzékel az éghajlatváltozás hatásaiból, feltérképezik az önkormányzati vezetők klíma-védelemmel kapcsolatos ismereteit illetve igényeit, majd komplex képzési anyagot állítanak össze.
Naprakész ismereteket és konkrét támpontokat ad továbbá a települések vezetőinek, hogy fel tudjanak készülni a klímaváltozás hatásaira, azonosítani tudják a szükséges intézkedéseket, és ezeket hatékonyan építsék be a helyi tervezési folyamatokba és szabályozásokba. Így képessé válnak arra, hogy hosszabb távon és rendszerben gondolkodva találjanak megoldásokat a káros hatások mérséklésére, és helyi éghajlatvédelmi stratégiát készítsenek.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége az önkormányzatok projektbe történő bevonását segíti. A tananyag kidolgozásán az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Környezetgazdaságtani Tanszékének kutatócsoportja (ESSRG) és a GHG Analytics Kutató és Tanácsadó Kft. dolgozik a norvég Nordland Research Institute-tal és az Energiaklubbal közösen.
