Hamarosan a kormány elé kerülhet a fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek képzését és ösztöndíjrendszerét szabályozó rendelet tervezete, amely a szakorvosnak készülő rezidensek ösztöndíjai mellett támogatási programot tartalmaz a fiatal szakorvosoknak is. A hatályos rendelkezések szerint ugyanis a végzés után 100-200 ezer forinttal is eshet a frissen végzett szakorvosok fizetése, ami az egyetem befejezése után az évfolyamok felét elriasztotta attól, hogy pályázzanak a rezidensi ösztöndíjra. Az erről szóló szerződésben ugyanis vállalniuk kell, hogy a képzés időtartamának megfelelő ideig nem hagyják el az országot és az állami ellátórendszerben folytatják a munkát.
Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elnöke korábban többször is nyilatkozott arról, hogy a szakvizsgára készülő orvosok ösztöndíjprogramja önmagában nem csillapítja a fiatalok elvándorlási kedvét, mert ennek végén nincs perspektíva, zuhan a fizetés, ráadásul a röghöz kötés mellett azt is aláíratják velük, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Ezzel magyarázható, hogy ismét nőtt a 29 év alatti egészségügyi szakemberek kivándorlása az országból. A végzős orvostanhallgatóknak ugyanakkor vonzóbb lehet a hazai állami ellátórendszer, ha a rezidensként kapható ösztöndíj után további öt évig kiszámítható plusztámogatást kapnak. Nincs ugyan nevesítve, de a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja keretében kínált 151 ezer forintos támogatás jó esetben akár alapja lehet az MRSZ által korábban szorgalmazott szakorvosi minimálbérnek, amelynek összegét a szervezet néhány hónapja 275 ezer forintban határozta meg. Ha nem sikerül a következő hónapokban sem megállapodni az egészségügyi életpálya részleteiről és nem változik alapjaiban a bértábla, akkor is legalább 500 fiatal orvos megtartásához járulhat hozzá a kiegészítő támogatás bevezetése 2016 januárjától.
Dénes Tamás a Népszava érdeklődésére is elsősorban azt hangsúlyozta, hogy reményeik szerint a minőség és átláthatóság irányába tolja el a szakképzést az új javaslat - már ha a felek betartják a jogszabályokat. Az MRSZ elnöke ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a rezidensek felügyeletét eddig is szabályozták, a fiatal szakemberek mégis sokszor arra panaszkodnak, hogy akár országos intézetekben is kénytelenek egyedül ügyelni és sokszor életet menteni, miközben kijelölt vezetőjük bő félóra távolságban pihen és csak telefonon elérhető. Ezért kérték, hogy épüljön ki egy új minőségösztönző rendszer az orvosi szakképzésben, ami meg is jelent a kormányrendeletben, a feladattal pedig épp a rezidensek érdek-képviseleti szervezetét bízzák meg.
Arra a kérdésre, vajon azokon a szakterületeken képeznek-e fiatal szakorvosokat, ahol hiány van, Dénes nem tudott pontosan válaszolni. Zombor Gábor államtitkár múlt heti kijelentésére utalva, amely szerint a hazai egészségügy 25 éve vergődik a politika csapdájában, a Rezidensszövetség elnöke is megemlítette, ma senki nem tudja, hány sebészeti osztályon, hány sebész dolgozik az országban, mert ha tudnánk, akkor kiderülne, hol kellene megszüntetni ellátásokat - akár a helyi hatalom akarata ellenére. Csakhogy, ha nem ismerjük a pontos helyzetet, azt sem lehet tudni, vajon milyen szakorvosokat kellene képezni valójában. Az egyetlen biztos pont ebben a rendszerben a háziorvoslás, ahol napra pontosan követhető a betöltetlen praxisok száma - érvelt. Emlékeztetett arra is, évekkel ezelőtt épp a Magyar Rezidensszövetség készített felmérést arról, hogy a hiányszakmákban milyennek tartják a fiatal orvosok a gyakorlati felkészítést. Az adatok akkor sokkolták a közvéleményt, hisz például az altatóorvosnak tanulók legjobb esetben kettesre értékelték a tanítást. A szervezet e kutatásért felelős alelnökét később ellehetetlenítették, azóta Németországban praktizál - tette hozzá óvatos megfogalmazásai magyarázataként a szövetség mostani vezetője. Annyit azért Dénes Tamás is elismert, hogy mára a helyzet tovább romlott, annyiban biztosan, hogy ma már szinte valamennyi szakterületre rá lehet aggatni a hiányszakma megjelölést, mindenhol kevés a szakember. "Teljesen esetleges, hogy milyen szakmai felügyeletben részesülnek a kezdő szakemberek, a legtöbbször bedobják őket a mély vízbe és a saját bőrükön, meg leginkább a betegek bőrén szereznek tapasztalatokat" - fogalmazott.
A MRSZ a minőségi képzés felé tett első lépésnek egy felmérés elkészítését tekintené, amelyből képet lehetne alkotni a mostani helyzetről, az állami egészségügyben elérhető gyakorlati oktatás színvonaláról, feltételeiről és a szakmai vezetésre kijelölt idősebb orvosok, vagyis tutorok hozzáállásáról. Az új egészségügyi szakképzési kormányrendelet alapján ennek a munkának az elvégzésére várhatóan szintén a szervezet kap felkérést. Így - Dénes szerint - megtehetik az első lépést egy egységes és minőségi rezidensképzés felé.
