Pontosan délben, a tűző nappal mit sem törődve, Márkus László kéményseprőkről szóló sanzonjának hangjaira hagyományos egyenruhájukban, bevonultak a Parlament főbejárata elé az ország minden tájáról érkezett kéményseprők. Velük szemben a sajtó és külföldi turisták csapata fotózta, videózta a feketébe öltözött demonstrálókat. A kéményseprők meggyújtottak egy jelképes kéményt, amely sűrű fehér füsttel jelezte az Országgyűlésnek, az érintetteknek elegük van abból, hogy a megkérdezésük nélkül döntenek róluk és egyre nagyobb létbizonytalanságban élnek. A kéményseprő-ipari szolgáltatásokról szóló törvénymódosítás általános vitája idén márciusban anélkül zárult le, hogy döntés született volna arról, kihez tartozik majd a szolgáltatás. Jelen állás szerint a kormányzat kivenné az önkormányzatok hatásköréből és a katasztrófavédelemhez csatolná ezt a feladatot.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke közölte, éppen a bizonytalanság miatt az 1500 szakember közül már sokan elhagyták a pályát. Az érdekvédelmi szervezet közölte, ötpontos követelést juttatnak el a kormányhoz és arról nem kívánnak alkudozni. A "keményen dolgozó kisemberek" nevében felolvasta követeléseiket. Elmondta, a rezsicsökkentés miatt sok vállalkozás csődbe ment és kénytelen volt elbocsátani a munkavállalóit.
Ezt követően Szilágyi György Jobbikos képviselőnek átadta a KOSZ elnöke a szakma petícióját. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány már a rezsicsökkentéssel nagyon nehéz helyzetbe hozta a kéményseprő-iparágat. A szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot ugyan általános vitára bocsátották, de a bizottsági üléseken a kormánypártok megakadályozták a jogszabályhoz benyújtott módosító javaslatok elfogadását. A törvényt az érintettek meghallgatásával kellene elfogadni.
Vámos Csaba hangsúlyozta, nem gondolkodnak sztrájkban, de a bizonytalanság okozta folyamatos elvándorlás miatt az őszi fűtési szezonra, ha a kormány nem lép érdemben a követeléseik teljesítése érdekében, nem lesz kéményseprő szakmunkás aki elvégezze a szükséges feladatokat. Vámos hozzátette, már jelenleg is sok térség van, ahol a szolgáltató nem rendelkezik a törvényben előírt létszámmal.
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Kovács István gyöngyösi kéményseprő a Népszavának elmondta, ez bizalmi szakma is. Az idősek kirakják a lakáskulcsot az ismerős kéményseprőnek, hogy be tudjon menni a lakásba. Ez nem működik, ha mindig más jelentkezik a szolgáltatótól. Ráadásul sokan nem törődnek a szénmonoxid mérgezés veszélyével és nem használnak jelzőt, nem ellenőriztetik a készülékeket. Kovács szerint három éves gyakorlati és elméleti képzést kellene bevezetni a szakmai utánpótlás nevelésére.
Péntek Péter Heves megyei kéményseprő megjegyezte, jelenleg alig 2 hónapos a képzés ideje. Szerinte ezt a hivatást nem lehet kényszerkijelöléssel végezni. Elképzelhetetlen, hogy a katasztrófa-elhárítás például egy tűzoltóból faragjon kéményseprőt, főleg ha az illető nem akarja. Péntek elmondta, Egerben az önkormányzat vette át a szolgáltatást egy magánvállalkozótól, s azóta sokat javultak a munkakörülmények és a teljesítmény bérezés helyett a minőséget veszik figyelembe. Úgy vélte, az önkormányzatoknál is jó helye lehetne ennek a közszolgáltatásnak.
