Egy strandot egy szezon alatt általában négy alkalommal vizsgálnak, nyitás előtt, és a nyár folyamán havonta egyszer. A szabadvízi fürdővizek esetében a vízmintavétel mellett a helyszínen szemrevételezik, hogy a víz felületén van-e darabos és/vagy úszó szennyeződés, esetlegesen olajfolt, vagy megfigyelhető-e intenzív hínárosodás. A tavakon a vízvirágzásra is figyelnek, ami a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását jelenti.
A vizsgálat szerint a Balaton mellett található strandok zöme továbbra is kiváló besorolású. Az adatokból azonban az is látszik, hogy egy-egy helyen komolyabb odafigyelésre van szükség ahhoz, hogy a kedvező állapot fenntartható legyen. Különösen esősebb időszakokban, illetve hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadék esetén előfordulhat, hogy átmenetileg valamilyen szennyeződés kerül a tóba. Az ilyen jellegű szennyeződés valószínűsége kisebb azon fürdőhelyek esetében, amelyek most, a négy éves adatok összesítése alapján kiváló vagy jó minősítést kaptak.
"Az OKK honlapján, az oki.antsz.hu oldalon folyamatosan nyomon lehet követni a szabadvízi strandok minősítését" - mondta Vargha Márta, az OKK vízhigiénés osztályának vezetője az M1 aktuális csatornán vasárnap. A szakember szerint szabadvizek esetében sehol sem zárható ki teljesen a szennyeződés, emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem kijelölt fürdőhelyeken több szempontból is veszélyes strandolni: egyrészt nagyobb a balesetveszély, másrészt ezeken a helyeken a víz minőségét sem ellenőrzik.
Az OKK összesítése alapján az országos helyzetkép is alapvetően pozitív. A 241 kijelölt természetes fürdőhely közül 160 kiváló, 35 jó, 6 tűrhető minősítést kapott. Mindössze négy fürdőhely esett az elmúlt négy év adatai alapján a kifogásolt kategóriába: a Tisza mentén Gergelyiugornya, a Mosoni-Duna mentén a mosonmagyaróvári Itató szabad strand és Győr Aranypart I., a Püspökerdei Holt-Duna mellett pedig Győr Aranypart II.