Alkotmánybíróság;összeférhetetlenség;Pázmány Péter Katolikus Egyetem;dékán;

Hiányosan döntenek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Varga Zs. és az összeférhetetlenség

Bár az Alkotmánybíróság egy belső, 2007-es határozata szerint az alkotmánybírói tagság összeférhetetlen a dékáni (és rektori) tisztséggel, az Ab ennek ellenére nem tartja összeférhetetlennek, hogy a tavaly ősszel alkotmánybíróvá választott Varga Zs. András - korábban a legfőbb ügyész helyettese - 2013 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának dékánja. Az Ab-határozat nem ismer kivételeket az összeférhetetlenség kapcsán, az Ab teljes ülése mégis elfogadta Varga Zs. érvelését, hogy csak "csökkentett feladatkörű" dékáni tisztséget tölt be. Mindez egy magánszemély közérdekű bejelentése nyomán derült ki.

Saját belső határozatának is ellentmondva, az Alkotmánybíróság (Ab) nem tartja összeférhetetlennek, hogy egyik tagja dékáni tisztséget tölt be. Egy magánszemély fordult a közelmúltban az Ab-hoz közérdekű bejelentéssel, kifogásolva, hogy Varga Zs. András, akit az Országgyűlés tavaly szeptemberben választott Ab-taggá, 2013 szeptembere óta a PPKE Jog- és Államtudományi Karának dékáni tisztségét is ellátja. Márpedig a magánszemély szerint az Ab teljes ülése által hozott, ma is hatályos 3/2007. (II. 20.) határozat szerint a dékáni tisztség összeférhetetlen az Ab-tagsággal.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011-es törvény szerint „Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.” A 3/2007. Ab-határozat úgy rendelkezik, hogy „1. Az összeférhetetlenség kérdése tekintetében nincs különbség az állami, valamint az egyházi, és az egyéb, nem állami felsőoktatási intézetekben betöltött tanszékvezetői, illetve szakfelelősi pozíciók között. 2. Az alkotmánybírói tisztséggel nem összeférhetetlen a tanszékvezetői és szakfelelősi megbízatás. 3. A dékáni, dékánhelyettesi, rektori, rektorhelyettesi megbízatás betöltése összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztséggel.”

Mivel az Ab-ről szóló törvény szerint „ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő tíz napon belül meg kell szüntetnie”, továbbá „ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul meg kell szüntetnie”, a bejelentő úgy vélte, indokolt lenne Varga Zs. Andrással szemben az összeérhetetlenségi eljárás megindítása. Ismét hivatkozott az Ab-ről szóló törvényre, amely szerint „Ha az Alkotmánybíróság tagja a (…) bekezdésében foglalt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az összeférhetetlenséget. Ha az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés időpontjától számított tíz napon belül nem történik meg az összeférhetetlenségi ok megszüntetése, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését.”

A magánszemély az Ab-elnökének címzett közérdekű bejelentésében azért kérte tehát az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, mert Varga Zs. összeférhetetlensége – a PPKE dékáni tisztségének betöltése - továbbra is fennáll. Közérdekű bejelentésének egy példányát megküldte az Országgyűlés elnökének is, továbbá levélben fordult a PPKE rektorához, Szuromi Szabolcshoz, akivel ismertette az ügyet és egyben kérte őt, tájékoztassa: kíván-e intézkedést tenni az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében.

"Tizenöt tagból álló testület"
A bejelentő arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szerint "Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület (...)", s mivel Paczolay Péter alkotmánybírói tisztsége megszűnt, és helyére nem választottak bírót, az Ab létszáma jelenleg 14 fő, ami ellentmond az alaptörvénynek. Emiatt szerinte a 14 fő által hozott döntések jogi aggályokat vetnek fel, s alkotmányosságuk is kétséges. Aggályait nem osztotta az Ab elnöke; Bitskey Botond főtitkár válasza szerint nincs olyan jogi rendelkezés, amely kizárná az Ab működését, ha tagjainak száma 15 alá csökken. Emlékeztetett arra is, hogy a törvény szerint az Ab teljes ülése határozatképes, ha a tagok kétharmada - 10 fő - jelen van. Bitskey jelezte továbbá, hogy az Ab-tagok megválasztása az Országgyűlés feladata, s ebben az Ab-nem semmilyen jogköre nincs.

Az Ab elnöke azonban - válasza szerint – nem tart szükségesnek semmilyen intézkedést. Lenkovics Barnabás levelében felidézte, hogy Varga Zs. András alkotmánybíró hivatalba lépését követően az Ab teljes ülésének bejelentette, hogy a megválasztását követő tíz napon belül megszüntette a törvények alapján fennálló összeférhetetlenségi okokat. Ugyanakkor a bejelentő által jelzett ügyben – Varga Zs. dékáni tisztsége kapcsán - az Ab teljes ülése úgy döntött, hogy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Az indoklás utal az Ab-ről szóló törvényre, mondván: a felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségek viselése nem összeegyeztethetetlen az alkotmánybírói tisztség ellátásával, csak abban az esetben, ha a tisztség ellátását akadályozza. Lenkovics válasza szerint a rektori, dékáni tisztségek betöltése csak akkor jelent összeférhetetlenséget, „ha olyan munkaterhet, távollétet igényelnek, amely az alkotmánybírói tisztség betöltését akadályozza”. Varga Zs. András pedig bejelentette az Ab teljes ülésének, hogy a PPKE rektora mentesítette őt a dékáni tisztséghez kapcsolódó gazdálkodási és munkáltatói feladatok ellátása alól, s a rektor döntése alapján ezeket a feladatokat „önállóan, teljes felelősséggel a kar más vezetője látja el”. Lenkovics közlése szerint Varga Zs. azt is bejelentette, hogy erre tekintettel dékáni pótlékban nem részesül, anyagi ellátást e tisztségéért egyáltalán nem kap, az erről szóló rektori levelet pedig az Ab teljes ülésének bemutatta. Sőt, még arról is tájékoztatta az Ab-t, hogy „a dékáni tisztséget e csökkentett feladatkörrel is csak az új dékán megválasztásáig látja el”. Az Ab teljes ülése ezek alapján döntött úgy, hogy a dékáni tisztség ellátása nem akadályozza Varga Zs. alkotmánybírói munkáját, s ezért összeférhetetlenségi eljárást sem indított.

Kérdés, hogy az Ab ezen döntése, amely Bitskey Botond főtitkár bejelentőnek írott válaszából lett ismert, felülírhatja-e a 2007-es Ab-határozatot, amelyet Bihari Mihály akkori Ab-elnök és Pálffy Ilona az Ab akkori főtitkára - ma az NVB elnöke – jegyez. Hiszen a 3/2007. Ab-határozat egyértelmű, és nem sorol fel kivételeket a rektori és a dékáni tisztség összeférhetetlensége kapcsán.

Polt Péter nyomában
Varga Zs. András hihetetlen államigazgatási karriert futott be. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1995-ben, s már ebben az évben az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott egészen 2000-ig - 1999-től hivatalvezetőként is (ebben az időszakban Polt Péter volt az ombudsman általános helyettese). Varga Zs. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese volt, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után pedig címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. Ügyészségi karrierje tehát egybeesik Polt legfőbb ügyészi megbízatásának idejével. Varga Zs. 2013 októbere óta az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar tagja, e poszton az Ab előző elnökét váltotta. A kormány ugyanis 2013 nyarán bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert, ám a Velencei Bizottság 2013 októberében tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolayt. Varga Zs. 2004 óta tanít alkotmány- és közigazgatási jogot a PPKE alkotmányjogi tanszékén, 2008. júniusától tanszékvezető, 2013 szeptembere óta pedig dékán.

Ellenzékivé vált a Balaton térsége az idei szezon első kánikulai vasárnapján: a bezárt üzletek előtt dühös turisták ezrei fordultak sarkon és illették a legkülönfélébb jelzőkkel a vasárnapi zárva tartást kitaláló kormánypártokat - olvasható az MSZP közleményében.