Elmondta azt is, hogy a terveket Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is elfogadta. Az interjúból kiderül, hogy az emlékműbe bedolgozik az a Párkányi Raab Péter is, aki a Szabadság téren felállított, nagy vitát kiváltó, A német megszállás áldozatainak emlékművét tervezte. Erről a szoborról nyilatkozatában Melocco azt mondja, hogy "gondolatilag nincs, formailag viszont jól van megcsinálva".
Felháborodást kelthet, hogy szakmai fórum nem adta áldását az emlékműre. Erre Tarlós azt nyilatkozta az indexnek, hogy nem lehetett jóváhagyni a terveket, mert még nincsenek tervek, vázlatos rajzokat látott, ezek tetszettek neki. „Elvi támogatásomat adtam az emlékműhöz”, mondta. És azt is hozzátette, hogy a Clark Ádám téren, az alagút előtt talán túlzás lenne 14 méteres szobor.
Ráday Mihály városvédő megkeresésünkre elmondta, hogy a dolgoknak úgy kell működnie, ahogy ez már 1860-ban, amikor meghalt Széchenyi István, is működött. Háromnegyed év múlva összehívtak egy szoborbizottságot, amiben Deák Ferenctől Eötvös Józsefig sok jelentős személyiség szerepelt. A bizottság döntött arról, hogy legyen szobor.
Szakértői bizottság is létrejött, például Hild József, Barabás Miklós közreműködésével. Fantasztikus művészek döntöttek arról, hogy melyik pályázat nyerjen. Az abszolút lehetetlen helyzet, soha nem történt ilyen, legfeljebb a Rákosi korszakban, hogy valaki egyszer csak a hasára ütött és feállított valahol egy szobrot. Ez nem így működik, fejezte be Ráday.