A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége vizsgálóbizottság felállítása mellett döntött, miután a vesztegetéssel vádolt Kiss Ernő dandártábornok büntetőperében kiderült, egy budapesti ügyvéd telefonját és irodáját is lehallgatták. Ez a demokrácia legsúlyosabb jogsértésének gyanúját is felvetheti.
Ha bármely ügyvéd úgy érzi, titkos állami lehallgatás célpontja, jelentkezzen a Kamaránál. A kimért hírleveleiről ismert Budapesti Ügyvédi Kamara szerdán a fenti, nyugtalanító kéréssel fordult tagjaihoz – adta hírül az Index.
A szervezet a következőkkel indokolta felhívását: "A Kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták. Az elnökség álláspontja szerint ezen hatósági intézkedést nem lehet korlátlanul alkalmazni az ügyvédi irodák egészére, ezért eseti bizottságot hozott létre az ilyen ügyek feltárására, vizsgálatára és véleményezésére."
Az elnök, Dr. Réti László az Indexnek elmondta, hogy a Kamara egyik tagja jelezte, nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát "teljes egészében lehallgatnak" állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról vagy akár a TEK-ről.
A most felállított kamarai szakértői csoportnak több volt állami tisztségviselő is tagja. Ez információink szerint azt jelenti, hogy korábbi titkosszolgák siettek az ügyvédek segítségére. A bizottság feladata az lesz, hogy megvizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők-e az ügyvédek, illetve hogy le lehet-e őket hallgatni.
Hegedűs László, a BÜK alelnöke úgy nyilatkozott az mno-nak, hogy azért döntöttek a vizsgálat mellett, mert Kiss Ernő perében előkerült egy titkosítás alól feloldott határozat, amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2012. januárjában elrendelte Kiss ügyvédje mobiltelefonjának és irodájának lehallgatását. A kamara alelnöke szerint elfogadhatatlan az ügyvédi irodák lehallgatása, ezért komolyan foglalkozik a köztestület a problémával.
Lapunk több büntető, illetve polgári ügyekben szakértő ügyvédet is megkeresett, de legtöbbjük csak a sajtóból értesült a kamarai kezdeményezésről.
Dr. Magyar György kérdésünkre úgy nyilatkozott: a kamarának ez a dolga, végre védenie kell az ügyvéd-társadalmat. Úgy vélte, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról – ahogyan például egy ügyvédnél tartandó házkutatásról – a hatóságnak értesítenie kell a kamarát, mely delegál valakit, aki a köztestület részéről titokvédelmi szempontból figyeli meg az eljárást.
Több ügyvéd is aggályosnak látja a széles körű lehallgatást, megfigyelést. Az ügyvédi titoktartás ugyanis csak egy része az ügyfelek védelmének. Az indokolt esetben – büntetőeljárás keretében – akár korlátozható is. A hatóság azonban ilyenkor legföljebb olyan információkat szerezhet, hogy kivel állt megbízási jogviszonyban az ügyvéd, vagy milyen szerződésekben működött közre.
Más minőség azonban a védői titok. Ez felülírhatatlan, és megsérthetetlen. Még ha az ügyfél felhatalmazást adna is rá, akkor sem sértheti meg a jogi képviselő. Az nem csupán a „sírig tart”, hanem azon túl is. Szinte a gyónási titokkal egyenértékű.
Ha ilyen titkokat fürkész ki bárki – akár az állam is -, az a legsúlyosabb vétségek egyike. Nem mellesleg az ilyen, akár bírói engedéllyel is, de valójában jogtalanul megszerzett információkat semmilyen eljárásban sem szabad felhasználni.
