Katona Gábor, a bizottság jogi főosztályának vezetője, akit az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában a Biszku-üggyel kapcsolatban kérdeztek a témáról, azt mondta: a per tapasztalatait is figyelembe véve olyan jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki, amelyek "az igazságtétel vonatkozásában megoldást jelenthetnek".
Kiemelte: lengyel példára lehetővé tennék, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás. Kétféle koncepciójuk készült: az egyik elsősorban a nyomozati szakban, a gyanúsításig, a másik viszont egészen az elítélésig tenné lehetővé az eljárás folytatását - mondta.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Európai példák igazolják, hogy ilyen eljárásokat alkotmányos módon le lehet folytatni. Olyan javaslatcsomagot készítettek elő, amely teljes mértékben megfelel az alkotmányossági követelményeknek - tette hozzá a szakértő. Hangsúlyozta: a bizottságnak nem tiszte a jogi felelősség vizsgálata, szempontjukból a történelmi felelősség kérdése az irányadó. Biszku Béla volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes esetében a történelmi felelősség "megkérdőjelezhetetlen", hiszen aktívan részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében. A történelmi és az ezzel összefüggő politikai felelősség történelmi kutatás részét képezi, amelyre az Országgyűlés a Nemzeti Emlékezet Bizottságát állította fel - közölte.
Katona Gábor kitért arra is, a jogalkotó az alaptörvénnyel teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ezeket a bűncselekményeket vizsgálni lehessen, és azzal egy időben fogadták el a "lex Biszkuként" elhíresült elévülhetetlenségi törvényt, amelynek alapján az eljárásokat folytatni lehet, tehát "nem csoda", hogy most kerül sor ezekre.
A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, 94 éves Biszku Béla ügyében. Álláspontja szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni.
A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom által leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzekért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.
