Fedősztorinak bizonyult az Altus-ügy Lázár János tegnapi brüsszeli tárgyalásán. amely hazai "fogyasztásra" készült. A Miniszterelnökséget vezető miniszter valójában a felfüggesztett Gazdasági Operatív Programok, az ezért kiszabható szankciók mértékéről, valamint korábbi támogatás-visszafizetési kötelezettségről, valamint az uniós támogatásokat kifizető szervezet átalakításáról tárgyalt. Nem lehetett könnyű dolga, mert azzal a Walter Deffaával, az Európai Bizottság (EB) regionális és várospolitikai főigazgatóságának vezetőjével ült egy asztalhoz, aki a diplomáciai érintkezésben szokatlanul kemény hangvételű levélben kérte ki magának a magyar kormányzatnak az Altus nyertes pályázatával kapcsolatos csúsztatásait, valótlan állításait.
Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a Népszavának megemlítette, Walter Deffaa, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatója Lázár Jánosnak küldött levele már május 5-én megérkezett a magyar kormányhoz, ennek ellenére egy hónapon keresztül hazudtak. Gréczy lapunknak megerősítette, a főigazgató egyértelműen cáfolta a Fidesz politikusainak minden állítását. Így azt is, hogy az Altus vezette konzorcium ellenőrzi az uniós pénzek elköltését, mégpedig egyedüli cégként ezért 1,5 milliárd forintos díjért, és egyébként is összeférhetetlenség áll fenn Gyurcsány Ferenc DK-elnök személyes részvétele miatt. Kormánypárti politikusok szerint tiltott vagy törvénytelen pártfinanszírozás valósult volna meg ebből a pénzből. Csakhogy a pártfinanszírozás sem valósulhatott meg, mert 2014 volt az utolsó lezárt év, az Altus-szal a bizottság a szolgáltatói keretszerződést 2015. március 26-án írta alá. Deffaa levele szerint tavaly október 10-én nyerte el a pályázatot az Altus, így lett volna ideje a fideszes eurobürokratáknak jelezni, ha gondjuk lett volna a szerződéssel. A kifizetés pedig a teljesítéskor esedékes, így ebből a forrásból, egyelőre aligha támogathatja pártját Gyurcsány.
Deffaa levelét e sorokkal zárta: "A tanulmányt, amely 28 tagállam uniós programozással kapcsolatos adatait vizsgálja, úgy ábrázolják, mintha egyetlen tagállam támogatási szabályozásának ellenőrzését végezné el. Biztos vagyok abban, hogy számíthatok Önre, és az Ön felügyelete alá tartozó hatóságokra, hogy ezt a félreértést biztosan helyreigazítják."
Lapunk feltételezését az is megerősítette, hogy Lázár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, nem közeledtek az álláspontok Brüsszel és Budapest között, vagyis az EB nem hajlandó felülvizsgálni a nyílt pályázaton nyertes Altus szerződését.
Már az utazás előtt nyilvánvaló volt, hogy emiatt feleslegesen költené az adófizetők pénzét utazásra a miniszter. Lázár János brüsszeli sajtótájékoztatóján tett diadalmas bejelentései sem igazán érthetőek, hiszen mint mondta: megállapodtunk abban, hogy minél hamarabb, célom szerint még júniusban elérjük a 663 milliárd forintnyi, jelenleg nem folyósított uniós forrás brüsszeli kifizetésének újraindítását, és a kormány, ha más lehetőség nincs, elfogadja a Bizottság pénzügyi korrekciós javaslatait. Egyelőre csak Lázár vágyálma az uniós források újbóli megnyitása, arra még Brüsszel nem bólintott rá. A politikus jelezte, alkudoznak még a fizetendő bírság mértékéről, amelyet ő 2-10 százalék közé célzott be, de a szakemberek szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy ez 5 százalék lehet.
A Miniszterelnökség vezetője a Portfólió kérdésére jelezte: a 2014-2020-as új magyar pályázati intézményrendszert teljesen elfogadta az Európai Bizottság, csupán az általánostól eltérő pályázati kiválasztási rendben lévő szabályrendszer egyes kérdéseit vitatja még. A gazdasági portál tudomása szerint ez konkrétan azt jelenti, hogy a normatív pályázati kiválasztásnál ne 300 millió forint, hanem sokkal alacsonyabb legyen az a projektérték, amelynél ez az eljárásrendet alkalmazható. A kormány idén novemberre ígérte az új közbeszerzési törvényt, amely már megfelel majd az uniós elvárásoknak.
Úgy tetszik Brüsszel nem enged viszont abból, hogy az elmúlt évtizedben az útépítéseknél alkalmazott kormányzati trükkök (aszfalt-ügy) miatt 90 milliárd forintot fizessen vissza az ország, ami 25 százalékos büntetésnek felel meg. A pályázatokon ugyanis gyakorlatilag csak magyarországi cégek indulhattak.
