Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta, alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, vagyis nem kerülhet át a nemzeti földalapkezelőhöz a nemzeti parkok területének vagyonkezelői joga, mert alaptörvénybe ütközik.
A legfőbb bírói testület azt követően foglalt állást, hogy Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt. Szerinte minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához, illetve azt is felvetette, hogy sérülhettek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e. Ez utóbbit az Ab nem tartotta alaptörvénybe ütközőnek.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára kommentálta az Ab hétfői döntését: "azt szerettük volna", hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, az NFA-nál történhessenek meg a döntések egy szabály mentén - mondta. "Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett" - mondata az államtitkár.
Az Alkotmánybíróság most közmegelégedésre döntött FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának elmondta, elégedettek az Ab döntésével és úgy vélte ezt már nem kerülheti meg a kormányzat. Ha az államelnök nem fordult volna a testülethez, megtette volna az ellenzéki párt. A legjobb az lett volna, ha ez a törvénymódosító javaslat meg sem születik, de az Ab határozata tanulságul szolgálhat a Fidesznek, hiába hiszi, hogy mindenható, nem az, még működnek belső korlátok - tette hozzá a szakpolitikus. Gőgös azonban arra is figyelmeztetett, hogy az továbbra is kérdés, hogy a nemzeti parkok által kiírt pályázatokat hogyan bírálják el, hogy nem nyerhetnek-e olyanok területeket, akikről gyanítható, hogy kizárólag a földalapú, illetve a környezetgazdálkodási támogatás megszerzése a céljuk.
A korábbi Alkotmány is kimondta a természet- és környezetvédelmi visszalépés tilalmát - emlékeztetett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa. A kormány figyelmen kívül akarta hagyni, hogy a védett területek fölött a mindenkori természetvédelmi kezelőnek kell a vagyonkezelői jogot gyakorolnia. Ezzel tudja ugyanis garantálni a megfelelő szintű természetvédelmet - tette hozzá.
Az LMP szakpolitikusa hangsúlyozta, az Ab igen helyesen nem csak eljárásjogilag, hanem tartalmilag is megvizsgálta a törvénymódosítást és megállapította, hogy alkotmányellenes a védett területek kezelői jogának elvonása. Sallai megemlítette, az Ab ugyan elismerte, hogy a hatályos szerződések felbonthatók, de ennek már nincs jelentősége a a két elutasított törvényhely miatt. Emellett az elmúlt öt év törvényhozási kormányzati arroganciáját tekintve ez a döntés elgondolkodtathatja a kormánypártokat is, hogy a kapkodó törvényhozás miatt születnek hibás, illetve a mostani ügyhöz hasonló alkotmánysértő jogszabályok - tette hozzá Sallai.
Megdöbbentő, hogy "a fideszes földrablás" gyakorlatilag akadály nélkül ment végig a közigazgatáson, és csak az Alkotmánybíróság tudta megállítani, illetve az is, hogy a környezetvédelemért is felelős Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a természetvédelemre káros törvényjavaslatot terjesztett be - jegyezte meg Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért (PM) környezetvédelmi szakpolitikusa. Az Alkotmánybíróság döntését kommentálva fontosnak tartja, hogy a testület kimondta: a természetvédelem elért jogszabályi szintje nem csökkenthető. Az ellenzéki párt elnökségi tagja is megerősítette, az NFA nem alkalmas a természetvédelmi szempontok érvényesítésére, nincsen meg hozzá a szaktudása, a szakemberei, hiányoznak az intézményi feltételek.
Az Együtt a természetvédelmi szervezetekkel összhangban arra szólítja föl a Fidesz-KDNP-t, hogy tegyen le a kérdés újraszabályozásáról, mert azzal helyrehozhatatlan károkat okozna. A kormánypártok ne próbálják alkotmánymódosítással, vagy bármilyen más jogtechnikai trükközéssel áterőltetni ezt az alkotmányellenes és káros törvénymódosítást - jelezte a párt.
