Egyiptom;Muzulmán Testvériség;megmozdulások;Mohamed Morszi;

- Ma dől el Morszi sorsa

Ma mondják ki a végső szót a két éve megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Morszi ügyében. A Muzulmán Testvériség képviseletében államfővé választott Morszit és több mint száz társát május közepén halálra ítélte a bíróság, az ítélet azonban nem válik jogerőssé mindaddig, amíg a legfőbb vallási vezető, Sauki Allam sejk, az egyiptom főmufti jóvá nem hagyja. 

Kairóban arra számítanak, hogy Morszit akkor sem végzik ki végül, ha megerősítik a halálos ítéletet, tartani lehet ugyanis attól, hogy ismét tömegmegmozdulások robbannának ki.

Morszi volt elnököt és társait azzal vádolták, hogy a Hamász segítségével szöktek meg a börtönből a 2011 januári megmozdulások során. Morszit egy másik perben kémkedés miatt életfogytiglanra ítélték, s egy harmadik eljárásban erőszakra való felbujtás miatt 20 évet kapott. A fellebbezések várhatóan évekig elhúzódnak, ha Morszi halálos ítéletét mégis végrehajtanák, Szaddám Huszein óta ő lenne az első volt elnök, akit kivégeznek. Annak ellenére, hogy annak idején ünnepelték, hogy a Mubarak-rendszer bukásával, szabad választáson került hatalomra.

A kairói emberi jogi tanács hétvégén közzétett, friss jelentése szerint a Morszi megbuktatása óta legalább 2600 embert öltek meg, ezek legalább fele a volt államfő h íve volt. 2013. június 30. és 2014. december 31. között, a vizsgált időszakban 700 rendőr és 550 polgári személy veszítette életét erőszakcselekményben.

Morszi eltávolítását követően nagy megmozdulások robbantak ki, 2014 augusztusában két tüntetést is szétvertek Kairóban, csupán akkor legalább hatszázan haltak meg. A Muzulmán Testvériséget azóta ismét illegálissá nyilvánították, terrorista szervezetté minősítették, s lecsaptak követőire. Belügyminisztériumi információk szerint 36 ember halt meg őrizetben, emberi jogi szervezetek ezt a számot 80-98 közöttire teszik.

Leállították a terrorizmus elleni harc jegyében indított tömeges adatgyűjtést az Egyesült Államokban, miután a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára felhatalmazást adó rendelkezések hatálya hétfőre virradóra lejárt, s azokat a szenátusnak nem sikerült meghosszabbítania. A még George W. Bush idejében, a 2001-es terrortámadások után adott széleskörű hírszerzési jogosítványokat korlátozó új jogszabályt, a Szabadság törvényt (Freedom Act) várhatóan a napokban megszavazzák a képviselők után a szenátorok is.