Alkotmánybíróság;nemzeti parkok;alkotmányellenes;Áder János;

Virágzó pipacsok Fülöpháza határában a 40. éves Kiskunsági Nemzeti Park területén 2015. május 28-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor

- Döntöttek: Ádernek adott igazat az Ab

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői nyilvános határozathirdetésén. A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat. A testület megsemmisítette a földbizottságokra vonatkozó egyes rendelkezéseket.

Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik.

Az Ab szerint bár a szervezetrendszer megváltoztatható, ám ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, de még a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelő garanciák hiányában ezzel jár.

A határozat indoklása emlékeztetett arra, hogy a védett természeti területek nem kizárólag állami tulajdonban állnak. A jogalkotó a természetvédelmi területek védelmét nem csak állami tulajdonba vétel útján, hanem - a tulajdonos személyétől függetlenül, mindenkire kötelező - jogszabályi előírásokkal is biztosítja. Elvileg tehát lehetséges az is, hogy a természetvédelmi szervek kezeléséből ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, azonban ezekben az esetekben a használók kötelezettségeit úgy kell megszigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.

Az indoklás kitér arra: a törvénymódosítás nem rendelkezik arról, hogy a nemzeti park igazgatóságok megszűnő feladatkörét a továbbiakban az állam részéről annak melyik szerve látja el vagy ellátja-e egyáltalán az állam. A törvénymódosítás alapján megkérdőjelezhető, hogy a Nemzeti Földalap alkalmas-e a természetvédelmi szempontoknak a természetvédelmi vagyonkezeléssel azonos szintű garantálására, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Földalap a természetvédelmi vagyonkezelési feladatok ellátásához a jelenlegi szabályozási környezetben nem rendelkezik sem megfelelő szakértelemmel, sem eszközzel. A környezetvédelem szempontjai az eddigi vagyonkezelői pozícióban érvényesíthetők voltak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten belül azonban - hatáskör hiányában - nem érvényesíthetők. 

Amennyiben a jogalkotó úgy dönt, hogy egy gazdasági szemléletű szervre természetvédelmi feladatokat telepít, úgy csak speciális garanciák révén biztosítható, hogy a természetvédelmi célok ne rendelődjenek alá az elsősorban profitorientált gazdasági tevékenységnek. Tekintettel arra, hogy ezek a garanciák a jelenlegi szabályozásból hiányoznak, megállapítható annak a kockázata, hogy a hatékony gazdálkodás szempontja elsődlegessé válik a természetvédelmi szempontok rovására. A jogalkotó a vizsgált törvényben nem gondoskodott azokról az alkotmányos garanciákról, melyekkel biztosítható lenne, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje a törvénymódosítás következtében ne csökkenjen - érvelt az Ab. 

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

 

Az Ab indoklása szerint az a körülmény, hogy bizonyos, korábban fennálló és egyértelműen beazonosítható, jogszabályok által biztosított hatáskörök a szabályozási környezetből hiányoznak és emiatt egyes feladatok ellátatlanul maradnak, a jogszabályi védelmi szint csökkenését eredményezi, még akkor is, ha emiatt a természeti állapot tényleges romlásának csak a kockázata merül fel.

Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy - a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben - nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, melynek nyomán egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá megváltozna a kisajátítást kérő személye is.

Továbbá az Ab szerint nem alaptörvény-ellenes a törvénymódosításnak az a kifogásolt rendelkezése sem, amely egyes, Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat. 

 A törvény nem hirdethető ki egyes rendelkezéseinek alaptörvény ellenessége miatt, parlamenti újratárgyalása szükséges.

Az Ab megsemmisítette a földbizottságokra vonatkozó egyes rendelkezéseket
Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság "hallgatása", vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.
Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Az Ab kimondta, hogy e döntések ellen biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.
Ugyanakkor az Ab kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására. 
Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.

 

Korábban írtuk: Áder János köztársasági elnök elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, normakontrollt kérve, mert - a hónapok óta szavukat hallató civil szervezetekhez hasonlóan -, úgy látja valami nincs rendben a nemzeti parkok működését alapvetően érintő, a földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t. Egyrészt azt kérdezi, hogy "fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét." Mint lapunk megírta, a törvényjavaslat kétharmados részeinek első végszavazása sikertelen volt, mert még kormánypárti képviselők is ellene szavaztak. Az ismét beterjesztett törvénytervezetből már kivették a kétharmados szavazást igénylő részeket és így a kormánypárti többség segédletével érvényes lett az újabb végszavazás.

Áder második és harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy "sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?", valamint "a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?" A két utóbbi kérdést - sokkal élesebben - a civil szervezetek és az ellenzéki parlamenti pártok is felvetették, mert szerintük a nemzeti parkok szakmai munkája és a természetvédelem elért eredményei is veszélybe kerülnek azzal, hogy a földjeik felett ezentúl a Nemzeti Földalapkezelő rendelkezik.

Pártreagálások
Együtt: a Fidesz-KDNP fogadja el a határozatot!
Az Együtt - hangsúlyozva a természeti kincsek védelmének fontosságát - azt kérte: a kormánypártok fogadják ezt el és ne próbálják alkotmánymódosítással vagy "bármilyen más jogtechnikai trükközéssel áterőltetni" a módosítást.
LMP: a kormánypárti jogszabály veszélyeztette a természeti értékeket
Sallai R. Benedek úgy fogalmazott: a döntés után a kormánynak engednie kell arroganciájából, abból a fölényes hozzáállásból, hogy az ellenzék és a szakmai, valamint a civil szervezetek csak rosszat mondhatnak, és kizárólag a kormánynak lehet igaza. 
"Van még remény arra, hogy Magyarország jogbiztonsága még valamilyen szinten fennmaradhat" - értékelte, üdvözölve, hogy az Ab széles látókörrel értelmezte az ország alaptörvényben rejlő kötelezettségét a környezet megóvására. A képviselő hangsúlyozta: a környezet- és természetvédelemhez fűződő jogok alapvetően az emberek egészségét és az ország jövőjét szolgálják. 
A PM üdvözli a határozatot
Szabó Rebeka, az ellenzéki párt elnökségi tagja hétfőn az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem alkalmas a természetvédelmi szempontok érvényesítésére, nincsen meg hozzá a szaktudása, a szakemberei, hiányoznak az intézményi feltételek. 
Hozzátette: megdöbbentő, hogy "a fideszes földrablás" gyakorlatilag akadály nélkül ment végig a közigazgatáson, és csak az Alkotmánybíróság tudta megállítani, illetve hogy a környezetvédelemért felelős Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a természetvédelemre káros törvényjavaslatot terjesztett be.
MSZP: vereséget szenvedtek, akik kifizetőhellyé akarták silányítani a természetvédelmi területeket
Harangozó Gábor úgy értékelt: győzött a józan ész. Mint mondta, hiába próbálta Orbán Viktor miniszterelnök erőből átnyomni ezt "a gyalázatos tervet", még "a fideszes többségű Alkotmánybíróságnak is sok volt". Szerinte azok a fideszesek is győztek, akik nem támogatták szavazatukkal a kétharmados parlamenti többséget igénylő jogszabály-módosítást.
A szocialista politikus elmondta, nincsen illúziójuk, a Fidesz eddig is trükközött és nyilván ezután is minden trükköt el fog követni, hogy átjátssza a haveroknak a természetvédelmi földeket.
Jobbik: megbukott a földvagyon törvény
Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfőn közleményben értékelte az Ab határozatát. Mint írta: a döntéssel igazolódott az emberek, a szakma, a civil- és zöldszervezetek mellett a Jobbik álláspontja is. Emlékeztetett: pártja következetesen bírálta a javaslatot, hiszen az amellett, hogy a fideszes érdekek kiszolgálásáról szól, komoly visszalépést jelentett volna a hazai természetvédelemben.
 A Fidesz tiszteletben tartja a határozatot
Tuzson Bence kérdésre úgy reagált: a kormánytöbbség azt tartotta fontosnak, hogy az állami vagyon egységes elvek alapján kezelt vagyon legyen, és - a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat is maradéktalanul betartva - egy helyen szülessenek meg a döntések.
A Fidesz természetesen tiszteletben tartja az Ab döntését, a kormánypárt az írásbeli indoklás áttanulmányozása után alakítja ki álláspontját, és annak megfelelő szabályozási javaslatot terjeszt majd az Országgyűlés elé - mondta a szóvivő.

Dobrai Krisztina, az ügyfeleit a Kun-Mediátor Kft. révén 10-20 milliárd forinttal becsapó Dobrai Sándorné kisebbik gyereke a károsultak képviselőivel találkozna.