Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik.
Az Ab szerint bár a szervezetrendszer megváltoztatható, ám ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, de még a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelő garanciák hiányában ezzel jár.
A határozat indoklása emlékeztetett arra, hogy a védett természeti területek nem kizárólag állami tulajdonban állnak. A jogalkotó a természetvédelmi területek védelmét nem csak állami tulajdonba vétel útján, hanem - a tulajdonos személyétől függetlenül, mindenkire kötelező - jogszabályi előírásokkal is biztosítja. Elvileg tehát lehetséges az is, hogy a természetvédelmi szervek kezeléséből ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, azonban ezekben az esetekben a használók kötelezettségeit úgy kell megszigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.
Az indoklás kitér arra: a törvénymódosítás nem rendelkezik arról, hogy a nemzeti park igazgatóságok megszűnő feladatkörét a továbbiakban az állam részéről annak melyik szerve látja el vagy ellátja-e egyáltalán az állam. A törvénymódosítás alapján megkérdőjelezhető, hogy a Nemzeti Földalap alkalmas-e a természetvédelmi szempontoknak a természetvédelmi vagyonkezeléssel azonos szintű garantálására, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Földalap a természetvédelmi vagyonkezelési feladatok ellátásához a jelenlegi szabályozási környezetben nem rendelkezik sem megfelelő szakértelemmel, sem eszközzel. A környezetvédelem szempontjai az eddigi vagyonkezelői pozícióban érvényesíthetők voltak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten belül azonban - hatáskör hiányában - nem érvényesíthetők.
Amennyiben a jogalkotó úgy dönt, hogy egy gazdasági szemléletű szervre természetvédelmi feladatokat telepít, úgy csak speciális garanciák révén biztosítható, hogy a természetvédelmi célok ne rendelődjenek alá az elsősorban profitorientált gazdasági tevékenységnek. Tekintettel arra, hogy ezek a garanciák a jelenlegi szabályozásból hiányoznak, megállapítható annak a kockázata, hogy a hatékony gazdálkodás szempontja elsődlegessé válik a természetvédelmi szempontok rovására. A jogalkotó a vizsgált törvényben nem gondoskodott azokról az alkotmányos garanciákról, melyekkel biztosítható lenne, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje a törvénymódosítás következtében ne csökkenjen - érvelt az Ab.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az Ab indoklása szerint az a körülmény, hogy bizonyos, korábban fennálló és egyértelműen beazonosítható, jogszabályok által biztosított hatáskörök a szabályozási környezetből hiányoznak és emiatt egyes feladatok ellátatlanul maradnak, a jogszabályi védelmi szint csökkenését eredményezi, még akkor is, ha emiatt a természeti állapot tényleges romlásának csak a kockázata merül fel.
Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy - a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben - nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, melynek nyomán egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá megváltozna a kisajátítást kérő személye is.
Továbbá az Ab szerint nem alaptörvény-ellenes a törvénymódosításnak az a kifogásolt rendelkezése sem, amely egyes, Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.
A törvény nem hirdethető ki egyes rendelkezéseinek alaptörvény ellenessége miatt, parlamenti újratárgyalása szükséges.
Korábban írtuk: Áder János köztársasági elnök elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, normakontrollt kérve, mert - a hónapok óta szavukat hallató civil szervezetekhez hasonlóan -, úgy látja valami nincs rendben a nemzeti parkok működését alapvetően érintő, a földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.
A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t. Egyrészt azt kérdezi, hogy "fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét." Mint lapunk megírta, a törvényjavaslat kétharmados részeinek első végszavazása sikertelen volt, mert még kormánypárti képviselők is ellene szavaztak. Az ismét beterjesztett törvénytervezetből már kivették a kétharmados szavazást igénylő részeket és így a kormánypárti többség segédletével érvényes lett az újabb végszavazás.
Áder második és harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy "sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?", valamint "a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?" A két utóbbi kérdést - sokkal élesebben - a civil szervezetek és az ellenzéki parlamenti pártok is felvetették, mert szerintük a nemzeti parkok szakmai munkája és a természetvédelem elért eredményei is veszélybe kerülnek azzal, hogy a földjeik felett ezentúl a Nemzeti Földalapkezelő rendelkezik.
