Az előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra meghaladja majd az évi 8 millió főt, és ezeknek a megelőzhető haláleseteknek több mint 80%-ban az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai esnek áldozatul.
A dohányzással kapcsolatos globális egészségügyi és gazdasági problémákat fokozza az illegális dohánytermékek növekvő piaca. Legfrissebb kutatásuk szerint minden tizedik doboz cigarettából egy illegális. Az olcsó illegális cigaretta könnyű elérhetősége növeli a fogyasztást és a dohányzással összefüggő halálesetek számát. A WHO 2015. évi Világnap kapcsán arra szólítja fel az országokat, hogy működjenek együtt a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolása érdekében, álljanak a dohányfüstmentes kezdeményezés mellé, és szorítsák vissza a dohánytermékekkel kapcsolatos korrupciót.
A tiltott dohánytermékek könnyebben beleviszik a fiatalokat a dohányzás kipróbálásába és a dohányzásba is, mert sokkal megfizethetőbbek. A tiltott dohánytermékek még félre is vezethetik a fiatal dohányosokat, mivel csomagolásukon nem jelennek meg a képekkel és illusztrációkkal kombinált egészségvédő figyelmeztetések.
A Magyar Kardiológusok Társaságának, a május 31-i Nemdohányzók Világnapjára vonatkozóan kiadott közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy noha az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig könnyen vezet szívinfarktushoz.
A fodrászok, kozmetikusok, bőrgyógyászok arra figyelmeztetnek, hogy a súlyos egészségügyi kockázatok mellett, egyéb károkkal is számolnia kell a dohányosnak. A cigarettázás miatt rossz oxigén- és tápanyagellátás fénytelenné, törékennyé teszi hajat, siettetik öregedését. Számos dohányosnak kell szembenéznie az idő előtti hajhullás, és őszülés kellemetlen tüneteivel is. Erős és folyamatos dohányzás hatására a sejtek és a szövetek öregedése felgyorsulhat, látványos változások mehetnek végbe. A bőrünkre leülepedő füst, mérgező anyagai, elhasználják a rugalmasságot biztosító fehérjéket, kimerítik az A-vitamin készletet, korlátozzák a véráramlást, valamint egy olyan enzimet is aktivál, amely lebontja a bőrben lévő kollagént és az elasztint. Ez a bőr rugalmasságának elvesztését eredményezi.
A füst könnyen az ember bőrére jut, mivel a picike részecskék (aeroszolok) a bőrön meg tudnak tapadni. Amikor a dohányzás után valaki kézmosás nélkül az arcához nyúl, ugyanilyen káros anyagokat juttat a bőrére. A bőr ráncosodása, elszürkülése jelzi a problémát, majd megjelennek a tipikus száj fölötti mimikai barázdák, ráncok is. Nem csak a fáradt, hanem a nyúzott arc is a dohányzás számlájára írható. Egy 1985-ben készült tanulmány egy új fogalommal állt elő: Smoker’s face. Ez a fogalom meghatározza a dohányosok arcán lévő bőr állapotát: ráncos, szikár, szürke lehet. Nincs többé, természetes fényű, ragyogó, üde bőr! A dohányzás – a fényártalom után – a bőröregedés második legfontosabb oka, amely főként a száj és a szem környékén idő előtti ráncok kialakulásához vezet, és megviselt, gyűrött, a tényleges biológiai életkornak megfelelőnél jóval idősebb bőrképet eredményez. Az erős dohányosok jellemzően 5-10 évvel idősebbnek néznek ki kortársaiknál. A nikotin ráadásul nem csak az ujjakat, de a fogazatot is elsárgítja.