felújítás;hajléktalanok;Fővárosi Közgyűlés;3-as metró;fővárosi parkolóhelyek;

MTI Fotó: Illyés Tibor

- Hajléktalanok, metró, vizes vb - Döntött a Fővárosi Közgyűlés

Módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a legjelentősebb változás, hogy a XIV. kerületben nem lesz olyan terület, ahol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás. Elfogadták továbbá a 3-as metró szerelvényeinek felújításához kapcsolódó megállapodást. A vizes világbajnokság előtt rendezik a pesti rakpart egy szakaszát is.

Módosították a hajléktalanrendeletet

Módosította a fővárosi hajléktalanrendeletet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a legjelentősebb változás, hogy a XIV. kerületben nem lesz olyan terület, ahol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

Az előterjesztést 21 igen és 3 nem szavazattal fogadta el a testület. Nemmel voksolt Gy. Németh Erzsébet (DK), Székely Sándor (Együtt) és Csárdi Antal (LMP). A Fővárosi Közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el azt a rendeletet, amelyben kijelölték azokat a területeket, ahol szabálysértésnek minősül az életvitelszerű közterületi tartózkodás. Ennek a rendeletnek az első pontjában a fővárosi, a másodikban a kerületi területeket jelölték ki.
Az alapvető jogok biztosának kezdeményezése alapján a Kúria 2015. január 20-án közzétett határozatával vizsgálta meg a rendelet második mellékletét, amelyben törvénysértőnek találta és 2015. május 31-ével megsemmisítette a következő tíz kerületre vonatkozó közterület-kijelöléseket: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII.

A Kúria döntése alapján a főpolgármester levélben kereste meg a megsemmisítés által érintett minden kerület polgármesterét, azt kérve, vizsgálják felül a korábbi igényeiket, és tegyék meg új javaslatukat annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés a Kúria döntésének megfelelően módosíthassa a rendeletet. Az elfogadott előterjesztés melléklete szerint az érintett tíz kerület által kijelölni kért közterületeket áttekintve megállapítható, hogy összességében kevesebb olyan területet adtak meg, amelyre vonatkozóan azt kérik, minősítsék jogellenesnek az életvitelszerű közterületi tartózkodást.

"A hajléktalan embereknek így több olyan terület áll majd a rendelkezésükre, ahol életvitelszerűen tartózkodhatnak. A legjelentősebb változás a XIV. kerületben következik be, ahol korábban az összes kerületi tulajdonú közterületen tilos volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás, míg a mostani módosítás már egyetlen XIV. kerületi területet sem jelöl ki ilyen célra" - olvasható a dokumentumban.

Horváth Csaba szocialista képviselő a javaslat elfogadását megelőző vitában azt mondta, a hajléktalanok üldözése nem jelent megoldást a szociális problémákra. Csárdi Antal ezt követően felolvasta az ülésteremben transzparensekkel tiltakozó A Város Mindenkié csoport egyik aktivistájának levelét, hangsúlyozva, hogy a hajléktalanok üldözése a mélyszegénységben élők alapvető jogait sérti. Az ellenzéki politikus ezt követően felvetette egy hajléktalanokat segítő bérlakásalap létrehozását.
Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, a hajléktalanellátásban a férőhelyek száma, azok komfortja, továbbá a hajléktalanok munkalehetősége, védelme és egészségügyi ellátása területén is előrelépés történt azóta, hogy Horváth Csaba volt ezért az ügyért felelős főpolgármester-helyettes. A főpolgármester úgy fogalmazott, egyetért azzal, hogy a város mindenkié, így például a másik 1 millió 700 ezer lakosé is, akiknek számít például a közterületek állapota.  A fővárosnak összesen nincs annyi bérlakása, ahány hajléktalan él Budapesten - mondta Tarlós István, aki szerint egy bérlakásépítés fedezetét legfeljebb az állam biztosíthatná, az ingatlanok igazságos kiosztását azonban akkor sem lehetne igazságosan megoldani. Kijelentette, téved az, aki úgy gondolja, hogy a jelenlegi városvezetés üldözni akarja a hajléktalanokat. Tarlós István elmondta azt is, hogy a hajléktalanokat segítő minden olyan javaslatra nyitottak, amely minimális rendet biztosít a városban.

2017 végig fel kell újítani a 3-as metrót

Elfogadta a közgyűlés a 3-as metró szerelvényeinek felújításához szükséges pénzösszeg tőketartalék útján történő biztosításáról és a forrás felhasználásának feltételrendszeréről szóló, a BKV Zrt.-vel kötött megállapodást.

Az elfogadott előterjesztés szerint a 3-as metróvonal járműparkja korszerűsítéssel egybekötött felújításának kezdési időpontja a vállalkozási szerződés megkötésének tervezett dátuma, azaz július 1-je. A befejezés tervezett időpontja pedig - az üzembe helyezés tervezett határideje - 2017. december 31. A járműpark felújítására 60 milliárd forintnyi kölcsönt vesz fel euróban a főváros. A fejlesztési feladatot a BKV Zrt. valósítja meg, a BKK Zrt. mint a közútkezelői és közlekedésszervezői közfeladatok ellátására kijelölt szervezet ellenőrzési és együttműködési kötelezettsége mellett.
Az előterjesztést 27 igen és 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Nemmel szavazott Gy. Németh Erzsébet (DK), míg Csárdi Antal (LMP) tartózkodott.

Csárdi Antal a javaslat elfogadását megelőző vitában felszólalva azt mondta, egy korábbi bizottsági ülésen számára az derült ki, hogy a 3-as metró felújításának 60 milliárdos költségével szemben az új szerelvények beszerzése mindössze 2 milliárd forinttal kerülne többe, így pedig érthetetlennek tartja, hogy a városvezetés miért ragaszkodik az előbbihez. Tarlós István főpolgármester reagálásában hülyeségnek nevezte a 2 milliárd forintos különbséget, továbbá megjegyezte, hogy Budapest felújításra kapta az állami hitelgaranciát.

Gy. Németh Erzsébet azt mondta, a metrófelújítás ezer euró pontossággal meghatározott kerete alapján azt gyanítja, hogy előre eldöntötték, melyik társaság nyeri majd el a metrófelújítást. Tarlós István válaszában ezt határozottan cáfolta, és kiemelte, a felújításra négy pályázó van és azt szeretnék, ha közülük a legjobb nyerne.

A javaslatban kiemelték, hogy a 3-as metróvonal Magyarország legnagyobb forgalmat bonyolító vasúti rendszere. Építési hossza 17,3 kilométer, ebből 15,5 kilométer alagúti szakasz, és 20 állomás van a vonalon. A vonalat munkanapokon 520-540 ezer utas használja, több mint amennyien a teljes országos vasúti hálózatot.

Gyalogoshíd épülne a Margitsziget és a pesti oldal között.

A budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan a pesti rakpart egy szakaszának rendezésére, valamint sétány és kerékpárút kialakítására vonatkozó előkészítő feladatokról is döntött a Fővárosi Közgyűlés. A tervek szerint gyalogoshíd is épülne a Margitsziget és a pesti oldal között.

A 2017-es sportesemény időpontjához igazodva a Kossuth Lajos tér és a világbajnokságnak helyszínt adó Dagály fürdő közötti partszakaszt rendeznék. A beruházás célja a jelenleg elhanyagolt Duna-part értékeinek jobb közterületi hasznosítása.
A projekt keretében megtervezendő és megvalósítandó sétány és bicikliút biztosítja majd a közvetlen kapcsolatot a vizes világbajnokság fő helyszínét jelentő új "úszópalota" és a belváros között, déli végén a 2014-ben megújult Kossuth Lajos térhez, északi végén az állami beruházás keretében rendezendő partszakaszhoz csatlakozik - olvasható az elfogadott előterjesztésben.
Mint írták, terveket kell készíteni a Dráva utcai felhajtónál a Margitszigetre vezető gyalogoshíd hídfőjének kialakítására.
A projektben tervezendő partszakasz hossza 3,2 kilométer. Az előkészítési feladatok becslések szerint 200 millió forintba kerülnek. A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztést.

Kiterjesztette a parlament az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetést és elfogadta a köznevelési törvény módosítását is szerdai ülésén.