Elmondása szerint egyelőre nem tudni, hogy a sírok hány ember maradványait fedik. A legnagyobb táborban a hatóság feltételezése szerint mintegy 300 személyt tartottak fogva. Az elmúlt napokban a határ mindkét oldalán találtak már tömegsírokat.
Az indonéz és a maláj hatóságok hetekig tartó tétlenség, sőt elutasítás után megkezdték a tengeren embertelen körülmények között hánykolódó több ezer menekült felkutatását és mentését. Először megtagadták, hogy a csempészhajók kikössenek és visszaküldték a menekülteket a tengerre, majd a nemzetközi felháborodás hatására módosítottak álláspontjukon.
A két ország szerdán állapodott meg abban, hogy ideiglenesen befogadják az embercsempész-hajókon veszteglő menekülteket, ha nemzetközi szervezetektől segítséget kapnak illetve garanciát arra, hogy egy éven belül visszaszállíthatják őket hazájukba. Ezt követően kezdték meg az embercsempészek felkutatását és bukkantak rá a táborokra és az azok területén lévő tömegsírokra.
Az áldozatok vélhetően a mianmari rohingya muzulmán kisebbség tagjai, vagy bangladesi menekültek, de ennek tisztázása még nem történt meg. Kiderült: az embercsempészek több ezer dollárt szednek be a menekülőktől, majd táborokba szállítják, ahol gyakorlatilag fogva tartják őket, sok esetben váltságdíjat követelnek a hozzátartozóktól. A táborok területén éhenhalt vagy az egészségügyi ellátás hiánya miatt, járványban vagy más betegségben elhunytak holttesteit a most feltárt tömegsírokba fedik el.
A rohingyák nem véletlenül menekülnek Mianmarból. Muzulmán, a lakosság mintegy 10 százalékát kitevő kisebbségként a budhista hatalom üldözi őket, nem kapnak állampolgárságot sem, ezért tömegesen próbálnak szökni, akár életük kockáztatásával is. ENSZ adatok szerint az elmúlt években 120 ezer rohingya menekült el.
A mianmari kormányzatot nem befolyásolja a nemzetközi vélemény. Vasárnap, minden felháborodás és tiltakozás ellenére az elnök aláírta a rohingyák gyermekvállalását korlátozó törvényt, mert „nem akarják, hogy a muzulmán kisebbségből többség legyen”.