Az elkövetkező hetekben olyan megállapodások várhatók, amelyekkel az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a gáz- után az áramszolgáltatást is megkezdheti, mégpedig a jövő félévben - erről számolt be Lázár János, a múlt heti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel ellentmondott annak a korábbi kormányzati közlésnek, amely 2016. elejére ígérte az állami lakossági áramszolgáltatás bevezetését.
Ennek kapcsán lapunk megkérdezte Barta Juditot, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetőjét, aki úgy vélekedett, hogy nem megalapozott a kormánynak az az érvelése, hogy ha az állami közműszolgáltatóhoz kerül az áramszolgáltatás is, akkor az jobban szolgálja a fogyasztók érdekeit. Működik ugyanis az állami szabályozás, az állam tulajdonosi részvételére a piacon, tehát semmi szükség nincsen. A gazdaságkutató ehhez hozzáfűzte, hogy abban még lehet valamekkora ésszerűség, hogy például a számlázás költsége fajlagosan csökkenhet akkor, ha az minél nagyobb számú ügyfél között oszlik meg. A kormány nyilván igyekszik majd meggyőzni az áramszolgáltatókat, hogy váljanak meg ügyfélkörüktől. Ez sokkal nehezebb lehet, mint a "rezsicsökkentéssel" mesterségesen veszteségessé tett gázszolgáltatók esetében. Ráadásul az elektromos hálózatot - ahogy a földgáz esetében a vezetékeket - akkor is megtartanák a szolgáltatók, ha mégis megválnának a lakossági üzletáguktól, vagyis azt külön meg kellene vennie az államnak, ha nem akar hálózat használati díjat fizetni majd. Ráadásul közgazdaságilag is nem könnyű felmérni, hogy mennyit is érnek a gázvezetékek, illetve az elektromos hálózat.
Jelenleg a piaci szereplők magasabb árat fizetnek, mint a lakosság, holott az uniós jog szerint nem lehet megkülönböztetni a fogyasztókat egymástól. (Ez a különbség megnőtt a kormány rezsicsökkentésével, és emiatt már kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen.)
Egy lapunknak nyilatkozó iparági szakértő hasonlóképpen úgy vélekedett: kétséges, hogy az áramszolgáltatók eladnák-e a lakossági üzletágukat. Az Elmü-Émász már közleményben jelezte is: nem válik meg ettől a szegmenstől. A hazai elektromos hálózat sokkal inkább integrálódott az európai rendszerbe, mint a gáz, emiatt itt könnyebb az export, illetve az import. A szakértő megjegyezte, ha Paks II. beüzemel, olyan áramtúltermelés lesz, hogy fejleszteni kell majd az országos hálózatot is, és ebbe be kellene vonni a többi szolgáltatót is. A szakember szerint leginkább csak einstandolással juthat lakossági szolgáltatóhoz az állam.
Lázár János egy másik közműszolgáltatással kapcsolatos megjegyzést is tett: a Főgáz átvételekor derült ki, hogy a korábbi szolgáltató a kelleténél nagyobb gázórákat helyezett el a társasházakban, amiket azok kérésre sem akartak lecserélni. Emiatt a kormány előírja a gázórák cseréjét, s ez újabb rezsicsökkentést fog jelenteni - állította a kancelláriaminiszter. A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő viszont azt közölte, hogy a miniszter valótlanságokat állított. Legjobban tenné, ha a nyilvánosság előtt adatokkal mutatná be, hogy mennyit is fizettek egyrészt a nagyobb teljesítményű gázórákat használó társasházak tulajdonosai, másrészt mekkora költséget jelent majd az új mérőóra beszerelése, és ez - a járulékos költségekkel együtt - mekkora megtakarítással is jár. Ebben az esetben viszont "rezsicsökkentésről" beszélni, miközben a szolgáltatói díjak nem változnak, értelmezhetetlen. Lázár János ráadásul bolhából csinál elefántot - fogalmazott a szakember - mert amiről beszélt az kifejezetten csak a társasházakat érinti. Az RWE, a Főgáz korábbi tulajdonosa készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy vannak olyan társasházak, de nem valamennyi, ahol ma már elegendő lenne kisebb teljesítményű fogyasztásmérő is. A nagyobb kapacitású gázórákat akkor szerelték fel ezekben a társasházakban, amikor kiépítették a gázrendszert. A mérőóra teljesítményét pedig ahhoz igazították, hogy az ingatlanban található gázüzemű készülékeknek milyen a kapacitás igénye. Olyan mérőórát kellett üzembe helyezni, hogy ha valamennyi készülék működik, a mérő ezt képes legyen követni. Ez különösen fontos, például ahol tartalékkazánt is beépítettek. Viszont a nagy panelfelújítási programok előtt a jelenleginél pazarlóbb energiarendszerek voltak - tette hozzá a szakértő.
Időközben sok helyen korszerűsítették a kazánokat, a lakók is jobban takarékoskodtak, de Lázár János állításával szemben a társasházi közösségek éppen hogy nem kérték a gázóra cserét, mert ha az nem a 10 évente esedékes hitelesítési csere időpontjára esik, akkor jelentős, akár több százezer forintos többletköltséget is jelenthet.
Az iparági szakértő szerint Lázár János Főgáz elleni támadásának az lehet a hátterében, hogy ezzel készíthetik elő a cég jelenlegi vezetésének a "lefejezését". Az sem kizárt, hogy valakiknek jó üzlet lenne a gázóra csere. A közvilágítás rekonstrukcióra is specializálódott egy a kormányfő vejéhez köthető cég, a gázórák esetében is elképzelhető hasonló megoldás.
Az is lehet, hogy az óracsere ürügyén úgynevezett okos mérőket szereltetne fel az állami közműszolgáltató, melyekkel folyamatosan követhető a diszpécserközpontban a fogyasztás, így nagy valószínűséggel kiszűrhetők a "gáztolvajok". Ez a Főgáznak okozta a legkisebb gondot, de a főleg vidéken szolgáltató cégeknek évente tízmilliárd forintos bevételkiesést jelentett. ami, ami a Főgáznál csapódik majd le. A kormányzat gázóracseréje országosan 5-6 milliárd forintjába kerülne az érintett adófizetőknek (a rendkívüli cseréért fizetni kell, csak a tíz évente esedékes csak a 10 évente esedékes csere van ingyen), ennél a digitális rendszer kiépítése még többe is kerülne!
Ugyancsak Lázár János jelentette be azt is: a kormány arra készül, hogy mintegy 90 önkormányzati távhőszolgáltatóra is rátegye a kezét. Korábban a rezsicsökkentési harc nyomán becslések szerint akár 100 milliárdos költségvetési támogatást kellett nyújtani a mesterségesen veszteségessé tett távhőszolgáltatóknak.
