Tovább mélyült az árok az ápolásban, szociális ellátásban dolgozók szervezetei között az egészségügyi demonstráció óta eltelt két hétben. Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság egy évvel ezelőtt a közalkalmazotti törvény alapján elvégzett taglétszám ellenőrzés után nyilvánosságra hozta azoknak a szakszervezeteknek a listáját, amelyek országos vagy ágazati szinten a legtöbb tagdíjfizetőt tudták felmutatni. A humán- egészségügyi területen csak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), az úgynevezett egyéb humán-egészségügyi szolgáltatásban a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) kapott tárgyalási jogosítványokat a kormánnyal, míg a nem bentlakásos szociális ellátás területén a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) nyert el reprezentatív minősítést.
Az EDDSZ nem akar tüntetni, a BDDSZ viszont igen. Ráadásul a tagság bizalma erősen megingott a felvonulásokat elutasító, Cser Ágnes vezette MSZ EDDSZ-ben, amit jelzett, hogy a május 12-i egészségügyi demonstráció végén a tízezres tömeg kifütyülte, nem engedte szóhoz jutni az elnök asszonyt. A kisebb szervezetek két tűz közé szorulva küzdenek hitelük megőrzéséért, egy részük nyíltan szembefordul az elnök asszonnyal, mások, köztük a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) próbál lavírozni, hogy a lehető legtöbbet érje el tagsága érdekében: tüntet is, meg együtt is működik vele, de mozgásterét saját tagsága korlátozza, amikor ilyen üzenetek jelennek meg a szervezet Facebook oldalán: „Én…, aki 31 éve egészségügyi szakdolgozó vagyok, és aki kamarai tag , akinek a fizetéséből minden hónapban vonják a tagdíjat nem járulok hozzá hogy a Kamara a Cser Ágnessel fémjelzett szakszervezettel együtt tárgyaljon a Magyar Kormánnyal az egészségügyi ágazati problémáinak megoldásáról.”
Az ehhez hasonló vélemények mellett óvatos távolságtartást jelez az is, hogy – miközben a MSZ EDDSZ minden létező nyilvános fórumon terjesztette a hosszú hétvégén is a másik két szervezettel aláírt közös nyilatkozatot, addig a kamara és a mentősök szakszervezete nem erősítette meg internetes oldalán, hogy ágazati kollektív szerződést szeretne kötni az egészségügyi államtitkársággal már egyeztetett kérdésekről.
A helyzet megértését a kívülállók számára nehezíti, hogy az egészségügyi és a szociális ágazat munkavállalói érdekképviseleteinek egy része kettős szerepben jelenik meg, mindkét területen érintett. Legyünk elégedettek? – teszi fel a kérdést az utóbbi hetekben a fekete ruhás nővér, Sándor Mária harcát elsőként támogató, a tiltakozások egyik központjaként megerősödő Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Kiss László is a közösségi oldalt használja véleménye terjesztésére, amikor így értékeli a Cser Ágnes vezette szakszervezet munkáját: "A most sokszor hangoztatott, bár lassan elkopó reprezentativitást eddig miért nem érvényesítette? Ha ez megtörténik, akkor ma nincs FESZ, nincs más az EDDSZ-ből kiszakadt vagy kiüldözött tagokból, szervezetekből álló „új” szakszervezet és nincs Őszintén az Egészségügyről akció-szövetség sem! Lennének viszont elégedettebb munkavállalók, működő érdekképviselet, valódi szociális párbeszéd!”
A péntekre „Becsapva és kisemmizve” jelszóval meghirdetett szociális demonstráció szervezése közben folytatódik. Az ágazat dolgozóinak nagy része úgy gondolja, sorsuk tisztességes rendezése helyett a kormány kiszúrta a szemüket pár ezer forinttal, amikor múlt pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetői a tavaly bevezetett bérpótlékok mellé bérkiegészítés címén 7,6 milliárd forint elosztását jelentették be.