Benne van a jövő évi költségvetés terveiben a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület dolgozóinak tavaly 12 milliárdért bevezetett bérpótléka és az egész évre 15 milliárd forintos kiadással járó bérkiegészítés Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tegnapi bejelentése szerint. Czibere Károly államtitkár szintén tegnap egy sajtótájékoztatón ehhez azt is hozzátette, hogy az újabb keretből a régóta a pályán lévő és szakképesítésekkel, diplomával rendelkező hűséges munkatársakat akarják elismerni.
A bérpótlék havi 7-17 ezer forintos bruttó emelést hozott – alig érezték meg a munkatársak, szűkebb körben a mostani kiegészítés a szociális államtitkár szerint átlagosan 16 ezer, de egyeseknél akár 40-50 ezer bruttót adhat hozzá a jelenlegi bérekhez. A minimálbér korábbi emelése és a tavalyi bérpótlék „összetolta” a béreket, vagyis ma nem látszik a munkatársak jövedelmén, hogy hány évet húztak le a szociális területen és mennyit tanultak, ezen akarnak változtatni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetői igyekeznek sikerként beállítani, hogy a kormány elkaszálta a szociális szférában foglalkoztatottak számára tisztességes jövedelmet kínáló bértábla és életpályamodell terveit, amikor az ágazat teljes átvilágításához, a pénzeket a mostaninál hatékonyabban felhasználó szerkezet kialakításához kötötte azok bevezetését. Látva a szakmai közfelháborodást, szerdán mégis úgy döntött a kabinet, hogy néhány milliárddal is ki lehet fogni a szelet a jövő pénteken tüntetésre készülő szervezetek vitorlájából. A pénznek természetesen mindenki örül az ágazatban, annak viszont nem, hogy ezek a – lassan követhetetlen címeken adott - összegek nem épülnek be az alapbérbe, vagyis a mostani ígéretek ellenére bármikor megvonhatók.
Czibere Károly a pénteki tájékoztatón biodíszletként néhány szakmai és civil szervezet vezetőjét is maga mellé ültette, ezzel demonstrálva, hogy folyamatosak a szakmai egyeztetések a szociális szektor szerkezeti reformjáról. Kiszámítható és vonzó hivatás vízióját írta le, amelyben tiszta a feladatok rendszere és a finanszírozás, a normatívák pontosan oda mennek, ahol a legnagyobb a rászorultság, egyértelmű, hogy ki kerülhet idősotthonba és kinek jár házi gondozás, milyen feladatokat lát el az állam és mit az egyházak, civil szervezetek.
Az államtitkár ígérete szerint az idén szeptemberre elkészülnek több terület újraszabályozásával, például a gyermekjóléti szolgálatok megerősítésének terveivel, jövő januártól sok változás már életbe is léphet. Ha ezek a részkérdések támogatásra találnak a kormányban, akkor egy év múlva lehet visszatérni a bértábla és az életpályamodell kérdésére, ami azt jelenti, hogy legkorábban 2016 második félévében, de nagy valószínűséggel inkább csak 2017 januárjától léphet életbe a szociális dolgozók életpályamodellje.
Nagy kérdés persze, hogy kitart-e addig a szociális munkások türelme, vagy a mostani demonstrációk lendülete komolyabb ellenállásig viszi az ágazatot. Ma még csak az alacsony béreket bemutató szociális szelfik lepték el a netet, a május 29-re tervezett utcai demonstrációra ezrek írják a miniszterelnöknek címzett „Szociális konzultációs” panaszleveleket, de nem tudni mi lesz a folytatásban. Ha bejön a kormányzati szándék, akkor júniustól megint összeszorított szájjal tűr az ágazat több mint 90 ezer dolgozója.
