Salut, dictateur!, Helló, diktátor! - köszöntötte az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Rigában, az uniós keleti partnerségi csúcstalálkozón Orbán Viktort - állítja az AFP fotósa. Az Euronews szerint a magyar kormányfő mosolyát megőrizve rázott kezet az EB elnökével. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt mondta, elhangzott a köszöntés, amire Orbán szokás szerint azzal válaszolt Junckernek: Hello Grand Duke!, amivel a világ utolsó nagyhercegségére, Luxemburgra célzott, aminek titkosszolgálati botrányba belebukott miniszterelnöke Juncker volt.
A kedélyesnek tűnő csúcson, korábbi brit kérésre kétoldalú találkozót tartott Orbán Viktor és David Cameron. Megfigyelők szerint a brit kormányfő szeretné megnyerni Orbán támogatását is saját uniós reformelképzeléseihez. Cameron és Orbán víziói több ponton is egyeznek - és erőteljesen szemben állnak Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök terveivel. Ugyanakkor például az egyik leglényegesebb kérdésben, az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást illetően eltér egymástól a magyar és a brit álláspont. A brit kormány régóta szeretné drasztikusan korlátozni a kelet-európai munkaerő, köztük a magyarokat beáramlását a szigetországba, ezért büntetné az illegális munkavállalást, szigorítaná a munkanélküliek szociális ellátását. A magyar kormányfő pedig éles kritikát kiváltva ellenzi nem csak az unió tervezett menekült-kvóta rendszerét, hanem általában a "megélhetési bevándorlók" befogadását is, miközben tekintettel kell lennie a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokra is.
A kétoldalú megbeszélésekről a kormányfő meglehetősen szűkszavúan számolt be az M1-nek. Annyit mondott: megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolnak a britek az Unióban. Ezek közé sorolta a jóléti rendszerrel való visszaélés, a migráció megfékezése vagy a túlszabályozottság kérdéseit. Rugalmasabb uniót szeretnének - amit a magyar miniszterelnök ésszerűnek ítélt. A találkozó előtt, péntek reggel a The Times még azzal jelent meg, hogy Cameron villámkörútra indul a jövő héten, hogy támogatókat toborozzon a London által igényelt uniós reformokhoz, és ellátogathat Magyarországra is, ám a rigai megbeszélés után már olyan hírek érkeztek, hogy miután minden kérdést sikerült tisztázni, Cameron mégsem jön Budapestre. A brüsszeli diplomaták viszont máris jelezték: valószínűleg illegálisnak minősül az a terv, hogy a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók az első négy évben nem részesülhetnének - egyéb szociális juttatások mellett - különböző adókedvezményekben sem.
PÁPAI GÁBOR RAJZA
Ez a terv összeegyeztethetetlen az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás elvével, és diszkriminációval ér fel.
Újabb kritika érte a miniszterelnöknek a héten a migrációról Strasbourgban kifejtett álláspontját. Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek az InfoRádióban nem csak a halálbüntetés ellen emelte fel a szavát. A menekültkérdésről azt mondta: az egyház elsődleges küldetése a nyomorúságban, bajban, szükségben lévő ember megsegítése, egyértelmű parancs a szolidaritás. A menekültkérdés valóban Európát foglalkoztató, sokarcú probléma - tette hozzá -, bizonyos mediterrán országok, mint például Olaszország vagy Görögország lakossága és részben egyházi vezetői is "látnak abban fantáziát, hogy osszuk el a bevándorlókat" és más országok is vegyenek át "egy bizonyos kontingenst". Ugyanakkor érzik azt a problémát is, hogy valahogy meg kell határozni, ki léphet be, és ki nem.
A bevándorlásról és a halálbüntetésről is tárgyalt a magyar igazságügyi miniszter Berlinben. Trócsányi László ugyancsak az InfoRádiónak elmondta, hogy az Orbán-kormány szerint Magyarország - ahol az idén négy hónap alatt több menekültügyi kérelmet adtak be, mint tavaly - már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. A nyilatkozat hatalmas felháborodást keltett. A Demokratikus Koalíció nevében Niedermüller Péter, a párt alelnöke felháborítónak és visszataszítónak nevezte a kijelentést, hangsúlyozva, a kormány semmit nem tett a magyarországi cigányság felzárkóztatásáért. Felszólította a minisztert, kérjen bocsánatot, mert hazudott és megsértette a magyarországi cigányságot. A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a miniszternek rasszista kijelentése miatt azonnal le kell mondania - erről Szabó Rebeka, a párt elnökségi tagja beszélt. A PM felháborítónak tartja, hogy a miniszter a cigány közösséget olyan színben tünteti fel, mintha terhet jelentenének az ország számára - mondta. Hasonlóan élesen reagáltak a Liberálisok is: annak, aki a magyarokat származásuk alapján ítéli meg, nincs más lehetősége, mint lemondani és azonnali hatállyal távozni hivatalából.
A Fidesz közben élesen támadta a Magyar Helsinki Bizottságot, amely jelentésben tette közzé, hogy a Magyarországra érkező menedékkérők négyötöde háborús övezetből érkezett. A kormány ezt igyekszik cáfolni, mert szerinte a többség nem politikai menekült, hanem megélhetési bevándorló. "A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült. Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!" - írják.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke egy pénteki sajtótájékoztatóján a Fidesz-közlemény stílusát firtató kérdésre azt mondta: nem ismeri a kommünikét, de azzal az állítással egyetért, hogy a bizottság nyilvánvalóan Soros György pénzéből működik, és azzal is egyetért, hogy nem illeszthető be a civil szervezetek kategóriájába a bizottságnak a kormány politikáját folyamatosan negatív módon minősítő tevékenysége. A bevándorlással kapcsolatos kérdésekre arról beszélt: világossá kell tenni, hogy a menedékjogi kérelem nem egy átmeneti munkavállalási lehetőség. A Helsinki Bizottság bíróságon vesz elégtételt a Fidesz valótlan és gyalázkodó állításai miatt – írja közleményében a szervezet.