„Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakításai után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön, Budapesten, a honvédelem napján a budai Várban. Szerinte a biztonsági környezet romlása miatt is szükség van a védelmi költségvetés növelésére, amelyet "az ország évről-évre erősödő gazdasága" lehetővé tesz.
A pénzre szükség is lesz, hiszen hamarosan pótolni kell azt a kétüléses Gripen oktatógépet – a kettő közül az egyiket -, ami kedden semmisült meg a csehországi Caslav katonai repülőtéren. A több, mint tízmilliárd forintba kerülő harci jármű eddig ismeretlen okból túlfutott a leszállópályán, két pilótája katapultált – ők sérülés nélkül úszták meg a balesetet. A miniszter beszédében nem ejtett szót a kis híján tragikus végű eseményről. Tárcája is mindössze egy nyúlfarknyi keddi közleményben reagált a hírre. A honvedelem.hu című honlap hazai és külföldi hírei között sem szerepel azóta semmi a caslavi esetről, pedig mind a magyar, mind a cseh sajtót élénken foglalkoztatják a történtek.
Amit biztosan tudni lehet, hogy csütörtökön a cseh légierő támaszpontjára szállították a több darabra hullott roncsot - közölte Tomás Maruscák, a repülőtér szóvivője az MTI prágai tudósítójának érdeklődésére. Magdalena Dvoráková, a vezérkar sajtóosztályának munkatársa elmondta, hogy a cseh és a magyar szakértők már befejezték vizsgálataikat a baleset helyszínén. "Ennek alapján megadták az engedélyt a repülőgép elszállítására".
A súlyosan sérült gép további sorsáról szintén szakértők döntenek. A magyar vadászgép roncsait cseh katonák vitték át a légi támaszpont egyik hangárjába. A baleset helyszínét újra átvizsgálják, majd a területet megtisztítják. A cseh és a magyar szakértők munkája ezzel még nem fejeződött be. "A baleset konkrét okainak megállapítása hetekbe, sőt hónapokba is telhet" - vélekedett a vezérkar szóvivője.
FOTÓ: Thinkstock
Dvoráková a magyar sajtóban megjelent egyik véleményre is reagált. Egy magyar pilóta ugyanis értetlenségét fejezte ki, hogy a caslavi repülőtér személyzete miért nem hozta működésbe a magyar gép megállítására a leszállópálya végén lévő védőhálót. A szóvivő közölte: a rendszeren június 22-ig karbantartást végeznek, s erről a hadgyakorlat minden résztvevőjét előzetesen értesítették. Petr Medek, a cseh védelmi minisztérium szóvivője a közszolgálati televíziónak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ennek a védelmi hálónak a kifeszítésére a pilótának kell utasítást adnia. A rendszer automatikus aktivációja szerinte azért nem használatos, mert ha a pilóta - átértékelve a pillanatnyi helyzetet - végül is az emelkedés mellett dönt, hogy újra megkísérelje a leszállást, megtörténhet, hogy beakad a védőhálóba, s ennek tragikus következményei lehetnek.
Ezeket a híreket sokan kifejezetten érthetetlennek tartják, hiszen épp a nagyszabású nemzetközi gyakorlat idejére maradt védtelen a kifutó vége. A zsargonban csak „majomhálónak” nevezett eszköz működőképességének hiányában egy katonai repülőtér józan ésszel még „vésztartalékként” sem lehetne igénybe vehető, nemhogy folyamatos használatra.
A legtöbb katonai repülőtéren – tudomásunk szerint a kecskemétin is - emellett fékezőhurok is üzemel. Ezt az átlag televíziónéző is ismeri: ilyen acélsodronnyal fogják meg 20-30 méteren belül az anyahajókon landoló gépeket. Más kérdés, hogy csak a Gripeneken nincs olyan horog, amivel a gép befoghatná a hurkot. Az amerikai, és a francia gépmadarakon igen.
Időközben a cseh védelmi miniszter, Martin Stropnicky azt is közölte, hogy valószínűleg nem műszaki hiba okozta a magyar vadászgép balesetét. Ez rossz hír a magyaroknak, mert ha valóban kizárólag emberi mulasztás lehet az ok, akkor még részben sem számíthatunk a kár megosztására a svéd gyártóval. Persze még akkor sem egyértelmű a kárfelelősség, ha műszaki problémára vezetik vissza a balesetet. Ha csak a karbantartás, a felkészítés, üzemeltetés hiányosságai okoztak hibát, azért is a magyar fél a felelős. Egyedül gyári vagy konstrukciós hiba esetén várhatnánk helytállást a gyártótól.
Arra sincs még válasz, hogy a svédektől bérelt harci eszközre van-e valakinek biztosítási felelőssége – magyarul „cascoja”. Gyaníthatóan nincsen, ezért az sem lehetetlen, hogy a svédek kárát is meg kell térítenünk, és új gépre is költenünk kell. Bár a magyar kormánynak nyilvánvalóan vannak információi, erről sem ejtettek még szót.
Sorolhatnánk azonban a további megválaszolatlan felvetéseket is. Például, hogy a Gripen tankja, és két póttartálya a leszálláskor üres volt-e vagy (részben) teli. Azaz, nem volt-e a balesetkor túlterhelt a gép. Azt sem tudjuk, mi volt a gép feladata a leszállás előtt. Tervezetten vagy „kényszerből” kellett landolnia?
A Gripen automatikája rendszerellenőrzést végez a leszállás előtt, a kifékezés is vezérelt. Ha pedig a pilóták fékhibát észleltek, miért nem próbáltak (tudtak) újra felszállni, azaz átstartolni? Nincs kizárva, hogy ezekre a kérdésekre – ha egyáltalán – csak hónapokkal később kaphatunk választ, de az sem valószínűtlen, hogy a cseh hatóságok előbb tájékoztatják a nyilvánosságot, mint a magyar honvédelmi vezetés.
