Ferenc pápa legutóbb az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia (CEI) közgyűlésén figyelmeztette a papokat arra, milyen kötelességeik vannak, ha pénzügyi visszaéléseket tapasztalnak. Mint az egyházfő fogalmazott, „ne féljenek”, ha a korrupcióval szemben kell hallatni a hangjukat. Utalt arra, hogy a pénzügyi visszaélések miatt sok család, nyugdíjas, becsületes munkás, valamint több keresztény közösség is szegénnyé vált, a fiatalok pedig elvesztették minden perspektívájukat, ami jövőjüket illeti.
Nem először beszél nyíltan a korrupció veszélyeiről a pápa. Illetve nemcsak beszél a kérdésről, hanem cselekszik is, ha korrupció tapasztal, akár a katolikus egyházon belül. Első helyen említhetnénk a korábban ezer sebből vérző vatikáni bank, az IOR rendbetételét, amely sok energiáját elvitte, kivált pápaságának első évében. Az IOR átalakításának első fázisában 19 ezer számláját világították át. 2013 februárjától a pénzintézet 3000 betétesétől vált meg. A vatikáni bank szakemberei ezt követően vizsgálatot indítottak a gyanús betétek, ügyek kapcsán, 200 esetben tettek feljelentést. A harmadik fontos lépés pedig az volt, hogy az interneten is közzétették a mérlegfőösszeget. Semmissé nyilvánítottak számos az IOR-ral kötött, kétes hátterű tanácsadói szerződést is. A kétes befektetések 45 millió eurós kárt okoztak a Vatikánnak. Később célul tűzték ki, hogy az IOR-t olyan szolgáltatóvá kell átalakítani, amely elsősorban a szerzetesrendek ügyeit intézné.
A pápa keményen lépett más európai pénzügyi visszaélések láttán is. Így tett 2013 júliusának végén is, amikor leváltotta Szlovénia két érsekét, az ország két legfontosabb egyházi személyiségét, Anton Stres ljubljanai és Marjan Turnsek maribori egyházmegyei vezetőt. Az egyház modernkori történetében nagyon ritka, hogy két érseket egyszerre menesszenek. Az egyházjog szerint egy püspök visszaléptetéséhez a főpap kora, egészségi állapota vagy egy olyan nyomós ok vezethet, melynek következtében nem tudná kellőképpen ellátni az egyházmegye vezetését. Ebben az esetben az utóbbiról volt szó, hiszen a két főpap számos rossz pénzügyi döntést hozott, amelyekkel csak a maribori egyházmegyének 700 millió eurós kárt okoztak. Egyes források szerint a hiány elérte az 1,7 milliárd eurót is. Míg Turnsek 2011 óta volt Maribor érseke, addig Stres 2000 és 2009 között ljubljanai segédpüspökként, majd érsekként szolgált.
A szlovén főpapokra rég rájár a rúd: Turnsek elődjét, Franc Kramberger érseket 2010-ben, amikor az első hírek napvilágot láttak a pénzügyi botrányokról, XVI. Benedek menesztette, ám hivatalosan azt nyilatkozták, hogy Krambergeret meglett kora miatt mentette fel szolgálatai alól a Vatikán.
Ferenc pápa már megválasztásának évében, 2013-ban is nagyon keményen beszélt a korrupcióról. Novemberben Szent Lukács evangéliumát idézve azt közölte, a korrupciót elkövetetteket a tengerbe kellene dobni. Úgy is fogalmazott, azok, akik korrupt, élősködő életmódot folytatnak, csak arra ügyelnek, hogy kívülről csillogást sugározzanak, a belsejük azonban rothad.
Idén márciusban, Nápolyban tett látogatása során szó szerint igen keményen így fogalmazott: "A korrupció bűzlik, a korrupt társadalom bűzlik. Nem keresztény az, aki hagyja magát megvesztegetni". Tavaly júniusban, egy szentbeszédében szintén beszélt a korrupcióról. „A korrupció egy nagyon szomorú történet, jóllehet ősi jelenség és mindmáig egyike a legkézenfekvőbb bűnöknek” – fogalmazott akkor. Így folytatta: „Ki kell mondani az igazságot: a korrupció valóban a legkézenfekvőbb bűne annak, akinek hatalma van mások felett, akár gazdasági, politikai vagy lelki síkon. Mindannyian kísértést szenvedünk ezen a téren. Ez a legkézenfekvőbb bűn. Mert amikor valakinek tekintélye van, hatalmasnak érzi magát, szinte Istennek” – mutatott rá akkor a pápa. Azt is mondta, „a korrupció a büszkeségből, a gőgből ered, míg a szolgálat az alázatos karitászból, mely mások segítségére siet.”
Hasonlóan beszélt a szervezett bűnözésről is. 2014 márciusában szinte példátlan kezdeményezésként a római Szent Gergely templomban felolvasták az olasz maffia által meggyilkolt több mint 800 személy nevét. (Becslések szerint 15 ezer embert ölhetett meg.) A pápa azt közölte, az alvilág tagjai nem lehetnek boldogok, mivel az általuk szerzett hatalmat és pénzt vér szennyezi be, és ezeket a bűnözők egyike sem viheti magával a túlvilágra. „Térjetek meg! Még van rá időtök, hogy ne végezzétek a pokolban!” – hangoztatta akkor. Június 21-én Calabriában, a helyi bűnszövetkezet, a ’Ndrangheta fellegvárában tett egynapos látogatást. Óriási visszhangot keltett beszédében figyelmeztetett arra, az egyház kiközösíti azokat, akik együttműködnek a maffiával.
Boldoggá avatják Romero érseket
Hétvégén avatják boldoggá Óscar Romero érseket. Ez azért fontos fejlemény Ferenc pápasága kapcsán, mert az 1980-ban meggyilkolt salvadori érsek közel állt a felszabadítás teológiáját képviselő papokhoz. Az 1917-ben született Óscar Arnulfo Romero y Galdamezt már életében szentként tisztelték hazájában. 1974-ben a rendkívül szegény egyházmegye, Santiago de María püspökévé tették meg. Három évvel később San Salvador érseke lett. 1977. március 12-én meggyilkolták Romero barátját, a progresszív jezsuitaként ismert Rutilio Grandét, aki önellátó csoportokat szervezett a nincstelen parasztok között. „Amikor megpillantottam Rutiliót élettelenül a földön, arra gondoltam, ha azért oltották ki az életét, amit tett, akkor nekem is követnem kell a példáját” – jelentette ki. Romero ezután a kabinet egyik legkeményebb bírálója lett. Számos alkalommal emelte fel szavát a szegénység, a szociális igazságtalanság, valamint a kínzások ellen.
1979-ben katonai junta került hatalomra a közép-amerikai országban. Ezután még inkább elterjedt az erőszak, mindennaposakká váltak az emberi jogsértések. A salvadori főpap többször is szóvá tette, hogy a hatalom üldözi az egyház azon tagjait, akik kiállnak a szegények mellett. Óriási sikere volt vasárnaponként, a YSAX egyházmegyei rádióban elhangzott prédikációinak, amelyekben említést tett a kormányzat által elkövetett bűncselekményekről, a gyilkosságokról, kínzásról. Ez a program volt a salvadori rádiózás történetének egyik legnépszerűbb műsora. A boldoggá avatás alkalmából ideiglenesen újra meg is jelenik az éterben a program, s Romero régi prédikációit sugározzák.
1980. március 23-án elhangzott prédikációjában azt fejtegette, hogy a katonáknak nem a parancsnokoknak, hanem Istennek kell engedelmeskedniük, s nem követhetnek el több jogtiprást. Másnap épp egy kórház kápolnájában misézett. Prédikációja után lelőtték. Március 30-án San Salvadorban temették el, búcsúztatásán negyedmillióan vettek részt. A temetés politikai megmozdulássá nőtte ki magát. Jóllehet Óscar Romero mártírhalált halt, a boldoggá avatási eljárása igen lassan haladt. Lapvélemények szerint az eljárás azért nem mozdult előre évtizedeken át, mert Romero, ha nem is volt a felszabadítás teológiájának tagja, közeli kapcsolatokat ápolt olyan szerzetesekkel, akikről közismert volt a mozgalomhoz való kötődésük. Boldoggá avatását Ferenc pápa mozdította előre.
A Vatikáni Rádió beszélgetést közölt az egykori érsek 86 éves testvérével, Gaspar Romeróval, aki elmondta: „mindenki tudta róla, hogy szent ember. Az ima, a szeretet, a nagylelkűség embere”. Hozzátette, „az egyházon belül is vannak, akik nem értenek egyet boldoggá avatásával. Ez féltékenységből fakad.” Ő az egyedüli salvadori, akiről hazáján kívül is szobrokat állítottak fel.
