Hamisítás Elleni Nemzeti Testület;Magyar Gyógyszerészi Kamara;illegális gyógyszer;Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet;Pozsgay Csilla;

- Orosz rulett: netmedicina

Már 2013-ban tízmillió hamis vagy illegális gyógyszer volt forgalomban az uniós államokban, a szám rohamléptekkel nő, többnyire nem tudni miből készültek, honnan származnak. Magyarországon gyógyszertárban még nem találtak ilyet, de az internetes vásárlás sokakat veszélybe sodorhat.

Tizennyolc olyan internetes honlapot tett legalább átmenetileg elérhetetlenné az év eleje óta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmazott.

Pozsgay Csilla, az intézet főigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen bejelentette, lakossági felvilágosító kampányt indítanak, mert a vásárlók ma mindent elhisznek a webes ajánlatokban, pedig fogalmuk sincs mit vesznek be, ha egyáltalán megkapják a neten rendelt gyógyszert. Sokan nem tudják, hogy Magyarországon csak közforgalmú patikák végezhetnek internetes gyógyszerforgalmazást, a világhálón pedig csak vény nélküli gyógyszerek értékesíthetők.

Ugyanakkor már nálunk is foglaltak le gyógyszergyártáshoz használt betonkeverőt, nagy teljesítményű hajszárítót vagy tablettákkal teli mocskos zsákokat – tette hozzá Ilku Lívia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője emlékeztetett rá, hogy Angliában nemrég nyolcan meghaltak, mert gyomirtót tartalmazott a világhálón vásárolt fogyasztószer, a vásárlók tehát orosz rulettet játszanak, amikor ellenőrizetlen forrásból a neten vásárolnak.

A vásárlók felvilágosítása mellett megkezdik az orvosok és gyógyszerészek felkészítését is, hogy váratlan rosszullét esetén eszükbe jusson megkérdezni, nem vett-e be a páciens egy neten szerzett pirulát.

Az Európai Unió tovább akar lépni a gyógyszerbiztonság területén. A gyártóknak ugyan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, de az év második felétől évente 17 milliárd doboz gyógyszert kell úgy megjelölniük, hogy azok útja egészen addig követhető legyen egy közös uniós „felhőn”, amíg a páciens haza nem viszi a gyógyszertárból. Az átállást 2017 december végére be kell fejezniük, utána a biztonsági kódok nélkül nem kerülhet forgalomba semmi a kontinensen.

Fittler András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségi tagja saját felméréseik alapján ismertette, hogy a hazai vásárlók több mint tíz százaléka vett már valamilyen gyógyszert internetes oldalakon. A folyamatot nem lehet megállítani, de biztonságosabbá szeretnék azt tenni. Ezért vezetik be az engedéllyel forgalmazó gyógyszertárak egységes európai logóját.

A tervezett szürke-zöld csíkos, fehér keresztet tartalmazó logó alatt annak a tagállamnak a zászlaja lesz látható, ahol a gyógyszertárat bejegyezték, valamint egy felirat, hogy "kattintson ide, és ellenőrizze, hogy a gyógyszertár legálisan működik-e". Ha ezt megteszi, az adott állam gyógyszerészeti hivatalának oldalán eljut a legális patikák listájához.

Az elmúlt években egyre több, a régészeti kutatást megnehezítő szabályozás lépett életbe. A legutóbbi ilyen Seszták Miklós fejlesztési miniszter törvényjavaslata, mely egyebek mellett lerövidítené az ásatások idejét, elvégzésüket nem kötné akkreditációhoz, és a váratlanul felbukkanó leletek esetében sem írná elő az adott beruházás ütemének lassítását.