Már a Belügyminisztérium (BM) is kezdi belátni, hogy a közfoglalkoztatás céljával nem egyeztethető össze, hogy azt az elsődleges munkaerőpiac álláshelyeinek megszüntetésére használják, legalábbis ez derül ki a tárca közleményéből. Arról viszont úgy látszik megfeledkeznek, hogy éppen a BM volt az, amely az általa irányított egyik szervezetnél, a katasztrófavédelemnél rábólintott az úgynevezett segédszemélyzet, például a takarítók átsorolására. Emlékezetes az is, hogy az ugyancsak a belügyi tárcához köthető önkormányzatok maguk is élen jártak abban, hogy korábban közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott munkatársukat közfoglalkoztatotti kategóriába soroltak át, átlagosan 30 százalékkal alacsonyabb bérért, úgy hogy határozatlan idejű munkaviszonyukat is határozott időtartamúvá változtatták. Most pedig ilyen sorsra jutottak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazottai közül jó néhányan, elsősorban pedagógus asszisztensek, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közlése szerint akadnak közöttük számítógépes rendszergazdák is. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a közmunkaprogramot még a Gyurcsány-kormány indította el, Út a munkába néven, felismerve azt a társadalmi igényt, miszerint még mindig jobb, ha valaki közérdekű munkát végez, mint ha egyáltalán nem dolgozik.
Bár Orbán Viktor kormányfő többször kijelentette, hogy a kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, mégis az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költenek a központi költségvetésből erre a célra. A jövő évi büdzsé tervezetében 340 milliárd forint szerepel ezen a soron, ami már a GDP egy százalékát is kiteszi. 2017-ben és 2018-ban is tovább nő a közmunka finanszírozási kerete, az idei költségvetésben szereplő középtávú kitekintő 415, illetve 475 milliárd forintos kiadást vetít előre ezekre az évekre.
Az ok a kormány által vizionált teljes foglalkoztatás elérése, amiről mindenki tudja, hogy megvalósíthatatlan. Azt a célt, hogy a közfoglalkoztatással oldják meg a foglalkoztatás gondjait, minden szakértő lázálomnak tartja. Semmi jele nincs, de nem is lehet annak, hogy a közmunkásokat a tényleges munka világa ilyen nagy mértékben képes lenne befogadni.
A második Orbán-kormány első, teljes kormányzati évében, 2011-ben 80 ezer közfoglalkoztatottat tartottak nyilván, tavaly pedig már 200 ezret. Ráadásul a többségük nem is végez semmilyen hasznos munkát. Sok szakértő úgy véli, hogy a közmunka közelebb áll a munkanélküliséghez, mint a tényleges munkavégzéshez.
Tavaly nőtt a tényleges foglalkoztatás a versenyszférában, azonban idén jelentős bővülésre aligha számíthatunk - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. Az egyetemi tanár szerint a közfoglalkoztatás nagy mértékű bővítésével kizárólag a statisztikai adatokat akarják feljebb tornászni, mégpedig úgy, hogy 30-60 százalékkal kevesebb pénzt kapnak, mintha tényleges foglalkoztatottak lennének, vagyis az állam csak nyer rajtuk. Katona Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy számos településen a polgármester privilégiuma az közmunkák elosztása, így magához köti a munkaalkalmat kereső lakosságot, amivel azok zsarolhatóvá is válnak.
A Portfólió adataiból kiderült, hogy a munkanélküliség adatokon a közfoglalkoztatás sokat javított, enélkül korántsem lennének ennyire fényesek a számok, a most 7,8 százalékos adat 11 százalék fölé emelkedne. Érdekes, hogy a kormány a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban is a 2014. évi tényadatok között a közfoglalkoztatás nélküli munkanélküliségi adatokat (9 százalék) közölte, amellyel gyakorlatilag elismerte, hogy a közmunka legalább két százalékkal javítja a KSH statisztikáját.
