Szombaton ismételten letartóztatták a szerb-horvát határnál lévő önjelölt miniállam úgynevezett vezetőjét, Vit Jedlickát, egy nappal később, vasárnap azonban elengedték őt. A horvát rendőrség rajta kívül további tíz személyt is őrizetbe vett, köztük a horvát állami televízió, a HRT munkatársát – olvasható „Liberland” honlapján. A helyzetet „Liberland nemzetközi jogi csapata próbálja megoldani” – írták a honlapon. Jedlickát már egy héttel korábban is őrizetbe vették a horvát hatóságok, akkor 2400 kuna büntetést róttak ki rá, de akkor is hamar elengedték.
Büszke liberlandiak FORRÁS: YOUTUBE
A Balkánon az eltelt két évtized alatt megszokhattuk már új országok alakulását. Jugoszlávia szétesése után önállóvá vált Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina. Vérontás nélkül szakadhatott el Macedónia, illetve Montenegró. Koszovó ügye azért kicsit más kérdés, mert ugyan ma már többségben vannak a világban azok az országok, amelyek elismerték, mégis, több tucatnyi ország továbbra sem hajlandó külön államnak tekinteni a köztársaságot, s ne feledjük, az Európai Unión belül Spanyolország, Románia, Szlovákia és Ciprus mindmáig nem is volt hajlandó e lépés megtételére.
A jugoszláv utódállamok mind nemzetiségi alapon jöttek létre, Liberland azonban amolyan állam lenne az államban, olyasvalami, mint San Marino Olaszország, vagy Lesotho Dél-Afrika kebelében. Nemzetiségi alapról nem beszélhetünk, Vit Jedlicka ugyanis cseh, s ezen a horvát-szerb határvidéken nem él cseh kisebbség, a Vajdaságban is legfeljebb csak maroknyi szlovák maradt.
Jedlicka azt használta ki, hogy Szerbia és Horvátország között ma is léteznek olyan területek, amelyek vitatottak maradtak a délszláv háborúk után is Horvátország, vagy Szerbia részéről. Ilyen például a vukovari körzet egy része is. Akadnak ugyanakkor olyan területek is, amelyekre egyik állam sem tartott igényt. Ilyen az a Gornja Sigaként ismert terület, ahol Liberlandot is kikiáltották.
Ezzel kapcsolatban Vladimír Balas cseh jogász azt közölte, elképzelhetetlennek tartja, hogy erre a területre egyetlen szomszédos állam sem tartana igényt, ezért Liberland április 13-án történt megalakítását nem érvényes jogi aktusnak, hanem bohózatnak nevezte. Jedlicka ezzel szemben azt állítja, hogy mivel sem Horvátország, sem Szerbia nem jelezte igényét erre a területre, ezért egyetlen állam területi szuverenitását sem veszélyeztetik, így formálisan kezdeményezik Liberland nemzetközi elismerését. Jedlicka azt is közölte, Horvátország nem indíthat eljárást vele szemben, mert az említett terület jogilag nem az övé.
Horvátország azonban nem mutat túlzott lelkesedést Liberland iránt, amit Jedlicka hét végi, rövid idő alatt második őrizetbe vétele is igazol. Goran Vojkovic, az index.hr horvát internetes portál újságírója Liberlandot „a horvát területet fenyegető cirkusznak” nevezte.
Ezt a hét négyzetkilométeres területet nagyrészt erdőség borítja. Egyetlen ember sem él itt. A Parlamentní Listí című cseh lap egy munkatársa áprilisban mérte fel a terepet, s ő sem talált itt egyetlen embert sem. Azok, akik egykor a régióban éltek, legalább harminc évvel ezelőtt hagyták el a környéket, s a közeli nagyobb falvakba, városokba költöztek. Nagyon rossz állapotban lévő út tanúskodik arról, hogy egykor azért volt itt élet.
Az úgynevezett Liberland természetes határvonalát a Duna jelenti. Jedlicka ezért azt javasolta a település potenciális lakosai számára, hogy mielőbb vegyenek egy bárkát, s a Dunán keresztül érjék el ezt a területet. Liberland egyébként, feltéve persze, ha a világnak akár egyetlen állama elismerné, a világ harmadik legkisebb országa lenne a Vatikán és Monaco után.
Az apró ország zászlaját is maga Jedlicka tervezte. Liberlandnak ma már saját alkotmánya, jogrendje, zászlaja, címere és honlapja is van, ez utóbbi a liberland.org internetes címen érhető el. Az ország mottója: "Élni, és élni hagyni!". Állampolgárságát bárki igényelheti, kivéve az olyan személyeket, aki náci vagy kommunista múlttal rendelkeznek.
Az alkotmány szerint szigorúan veszik a hatalmi ágak, a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztását, s a gyilkosság és lopás mellett súlyos bűncselekménynek tartják a környezetszennyezést, a garázdaságot. Tiszteletben tartják az egyén jogait. Liberland elfogadja a digitális fizetőeszközközöket, így a bitcoint. Az alkotmányban meg akarják tiltani, hogy bárki eladósítsa az országot. Az állampolgárság feltétele a büntetlen előélet. Az "új" ország elnöke ki más is lehetne, mint Vít Jedlicka, hivatalos nyelve a cseh és az angol.
Egyelőre nem állíthatnánk, hogy sorban járulnának Jedlickához a világ vezetői. Liberlandot nemhogy egy állam sem ismerte el, nincs is kapcsolata a világ egy országával sem. Pontosabban ez így nem igaz, mert az önjelölt Észak-Szudáni Királyság elismerte Liberlandot, szépséghiba, hogy az afrikai monarchiát sem ismerte el egyetlen állam sem. Jedlicka egyébként azt közölte, hogy már találkozott Ausztria Csehországba akkreditált nagykövetével.
A parlamenten kívüli norvég tömörülés, a Kapitalista Párt pedig támogatásáról biztosította Liberlandot. A horvát külügyminisztérium mindenesetre viccnek nevezte az új köztársaságot, Szerbia nem kommentált. Az egyiptomi külügyminisztérium a Liberlanddal kapcsolatos esetleges csalásokra figyelmeztetett, s arra, ne jelentkezzenek az emberek tömegével „liberlandi munkára”, mert feltehetően átverésről van szó.
Vit Jedlicka azt állítja, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kapott, igaz, elsősorban saját pártja részéről. Merthogy Jedlickának saját politikai tömörülése is van, amely a Szabad Polgárok Pártja nevet viseli. A cseh magát libertariánusnak nevezi, szabad piacgazdaságot hirdet, pártja ugyanakkor egyértelműen euroszkeptikus. Mint mondta, a jobboldali Polgári Demokrata Párttól (ODS), valamint a Kalózpárttól is pozitív visszajelzéseket kapott nem éppen mindennapi kezdeményezése kapcsán.
Erőteljes kétségeink lehetnek annak kapcsán, van-e, lehet-e jövője Liberlandnak. Jedlicka azonban annyit elért, hogy a világon nagyon sokan megismerték a nevét, így az új köztársaság kikiáltása önreklámnak mindenképpen jó húzás volt. Az utóbbi hetekben lelkesen adott elő az új „haza” létrejöttéről, s arról, milyen jó ötlet például az önkéntes adózás intézményének bevezetése.
Zágráb és Belgrád mindenesetre egyre inkább kezdi elveszíteni a humorérzékét, s egyre jelentősebb rendőri erőket mozgósítanak, hogy megakadályozzák az illetéktelen személyek Liberlandba való bejutását. Természetesen a sajtó képviselőinek érdeklődését is felkeltette az új „ország”, s a Vajdasági Televízió küldött forgatócsoportot a régióba, ám nem engedték be őket, s azt is elmondták a munkatársaknak, hogy Liberland zászlaját már leszedték.
A boszniai Dnevni Avaz munkatársai is megpróbálták ugyanezt, ám a horvát rendőrség közölte: mindenkit 2500 horvát kunára büntetnek, aki autóval Liberland felé halad tovább. A bosnyák újságíróknak több se kellett, helyiektől kerékpárt kértek kölcsön, tovább is kerekeztek a cél felé, de újabb rendőri kordon várta őket, s innen már nem tudtak továbbhaladni.
Pedig Jedlicka azt állította, nagyon sokakat érdekelne a liberlandi állampolgárság, s egyetlen hét alatt 200 ezer igény érkezett. Május első napjaiban ki is osztották az első személyi okmányokat, körülbelül harminc személy számára. Bár a dokumentumokat ünnepélyesen Liberland területén akarták átadni, a horvát rendőrség megakadályozta a csoport behatolását a területre. Szerb részről is próbálkoztak, de nem jártak sikerrel. Belgrád figyelmeztette Jedlickát és köreit: aki illegális határátlépéssel próbálkozik, azt azonnal letartóztatják. Az „állampolgárságot” igazoló papírokat végül a nyugat-bácskai, vajdasági Monostorszegen osztották ki.
