Semjén Zsolt kijelentette: e kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre irányuló szövetségi és uniós politikát. Kitért arra is, hogy az elmúlt napokban Macedóniában bekövetkezett tragikus és nyugtalanító események is igazolják, hogy a NATO térség iránti figyelme, a régióval kapcsolatos elkötelezettsége nem csökkenhet, ennek még a látszata is elkerülendő.
MTI Fotó: Kovács Attila
Rögzítette: Magyarország Montenegrót felkészültnek tartja a tagságra. Meghívása ösztönzőleg hathat a többi aspiráns országra is, hogy mielőbb teljesíthessék a NATO-tagság feltételeit - mondta Semjén Zsolt. Szerinte ebből logikusan levezethető a magyar álláspont változatlansága, hogy a meghívásokra az egyéni érdemek és a teljesítmény alapján kerüljön sor, a felkészültebbnek ne kelljen bevárnia a kevésbé felkészültet. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az aspiráns országok is mielőbb előrelépjenek a meghíváshoz szükséges reformok végrehajtásában, annak érdekében hogy a szövetség tagjaivá válhassanak. Ezek az országok - Montenegró mellett - Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, Magyarország a nemzetközi jogból fakadó alapelvnek tartja, hogy minden ország szuverén döntése az értékválasztása, saját sorsának alakítása, esetleges NATO-tagsága. Emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten tartották a NATO-külügyminiszterek értekezletét Törökországban, ahol magyar részről - az előbb említettek jegyében - ismét felhívták a figyelmet a bővítés fontosságára. "Meggyőződésünk, hogy az euroatlanti integrációs perspektíva sokat hangoztatott hitelességét az idén decemberi döntés kiválóan demonstrálná minden érintett és a külvilág felé. A bővítési döntés fontos a reformelkötelezettség fenntartása érdekében is" - fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kérdés nem kerülhet le a szövetség napirendjéről.
Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal is, hogy a bővítést támogató tagállamoknak a konszenzusépítés, az aspiránsoknak pedig a kritériumok teljesítése terén számos tennivalójuk marad. Semjén Zsolt azt ígérte, hogy Magyarország NATO-keretben és kétoldalú alapon egyaránt továbbra is következetesen támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket.
Szükség van a transzatlanti együttműködésre és szolidaritásra
Erről már Alexander Vershbow, a NATO amerikai főtitkárhelyettese beszélt, mondván: biztonságunk és közös értékeink több irányból is támadás alatt állnak. A szövetség főtitkárhelyettese a plenáris ülésen kiemelte: a NATO jól halad a tavalyi walesi csúcstalálkozón meghatározott célok megvalósításában, de több területen nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség. Alexander Vershbow hangsúlyozta: a NATO és az EU közötti együttműködés fontosabb, mint valaha, koordinálni kell a tevékenységüket, összhangba kell hozni a megközelítéseiket.
Közös nyilatkozat a szövetség bővítéséről
A képviselők határozatot fogadtak el, amelyben a NATO bővítése mellett foglaltak állást. A dokumentumban azt írták, folyamatosan és elkötelezetten támogatják Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Montenegró és Macedónia közeledését a szövetséghez. Azt ajánlják a NATO-nak, hogy 2015 végéig döntse el, meghívja-e Montenegrót a szövetségbe.
A nyilatkozatban külön ösztönzik az ukrán kormányt és parlamentet reformok megvalósítására, hogy az ország megfeleljen az euroatlanti normáknak. A közgyűlés - ahogyan azt eddig is tette - a jövőben is minden lehetséges segítséget megad a csatlakozni szándékozó országoknak, hogy elérjék céljukat és a NATO tagjaivá válhassanak. A képviselők a nyilatkozatban kiemelik, hogy a NATO bővítése nem jelent fenyegetést egyetlen országra sem, hanem a biztonság és stabilitás erősítését szolgálja az euroatlanti régióban.
