film;Cannes;Nemes Jeles László;

A stábtagok Cannes-ban: Todd Charmont, a forgatókönyvíró Clara
Royer, Nemes Jeles László, Röhrig Géza és Urs Rechn színészek FOT

- A Saul fia már meghódította Cannes-t

Ötéves csapatmunka eredménye a Saul fia című film, amely a nézők képzeletére támaszkodva kívánja bemutatni az auschwitzi koncentrációs táborban másfél nap alatt játszódó történetet - mondta Nemes Jeles László filmrendező a 68. cannes-i fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján a magyar versenyfilm bemutatását megelőzően.

A hazai hírportálok már a csütörtöki sajtóvetítést követően a legnagyobb elismerés hangján számoltak be a film hatásáról, a nemzetközi visszhangról, amely az elsőfilmes magyar rendező munkáját fogadta. A VS idézi a Varietyt, amely méltatja a főszereplő Röhrig Géza erőteljes játékát, s aláhúzza, a film mélyebbre taszítja a nézőt a puszta megértés, illetve bemutatás szintjénél. A Guardian könyörtelen és hátborzongató filmnek nevezi, kritikusa szerint önmagában is kivételes film, de bemutatkozó rendezésnek egészen lenyűgöző. A Hollywood Reporter szerint nehéz végignézni, annyira megrázó, elképesztően intenzív filmes élményt nyújt. Az Edinburgh Reporter azt írja: a film újító és eláll tőle az ember lélegzete, az elmúlt idők legmegrázóbb háborús filmje és már most megérdemelné az Arany Pálmát.

A Saul fia az egyetlen kelet-európai és egyetlen első film az idei cannes-i 19-es versenymezőnyben. A sajtókonferencián elhangzott, a forgatókönyvet a Franciaországban történelem szakon végzett Nemes Jeles a francia Clara Royer-val közösen írta egy tíz éve olvasott könyv alapján, amelyet a Sonderkommando tagjai által titokban írt és haláluk előtt elrejtett tekercsekről szól. Ők voltak azok a zsidó foglyok a koncentrációs táborban, akiknek a gázkamrákban megölt emberek tetemeit kellett eltakarítaniuk és elégetniük a krematóriumokban. Elszigetelten éltek a többi fogolytól, és miután néhány hónapig dolgoztatták, rendszeresen likvidálták őket. A rendező szerint a szövegek nagyon felkavaróak, de tárgyszerűek, olyan emberek tollából, akik tudták, hogy őket is meg fogják ölni.

Ellentétben a korábbi holokausztfilmekkel, Nemes Jeles nem szép vagy klasszikusan érzelmes filmet szeretett volna csinálni, az a célja, hogy a néző végigkísérje a főhőst a történet 36 órájában, bármilyen történelmi távolság vagy értelmezés nélkül. A rendező meggyőződése, nem lehet úgy megmutatni a holokausztot filmen, ahogy azt eddig tették. A film operatőre, Erdély Mátyás elmondta, a film képi világának lényege az volt, hogy "nem fogják megmutatni azt, amit lehetetlen megmutatni". Kizártak minden lényegtelen elemet, kizárólag Saul történetét követi a kamera.

A főszerepet Röhrig Géza amatőr színész-költő játssza, aki filmrendezőként végzett Szabó István osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 15 éve New Yorkban él, ott ismerte meg Nemes Jeles László. Röhrig Géza elmondta, hogy a Sonderkommando tagjai is áldozatok voltak, nem vettek részt az emberek megölésében, kényszerítették őket a holttestek eltakarítására, ezért nem fogadható el az a sokak által mai napig hangoztatott álláspont, miszerint kollaboránsok voltak.

A Budapesti Aszfaltprojekt (BUPAP) új városi sétája a Zwack család történetének legendás helyszíneit követi nyomon, abból az alkalomból, hogy II. Józsefet a császár udvari orvosa, Dr. Zwack, 225 évvel ezelőtt kínálta meg a már legendásnak számító itallal, elindítva az Unicum szinte páratlan sikertörténetét. A séta azonban nem csak a sikereket, hanem a nehezebb, sorsfordító kalandos pillanatokat is felvillantja.