Mint írták, az indokolásban az szerepel, hogy a javaslat célja egyebek mellett az, hogy "a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek lehetősége legyen kéményseprők munkavállalókénti alkalmazására".
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek a kéményseprő-ipari tevékenységet a törvényjavaslat elfogadása esetén nem közfoglalkoztatási, hanem a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló kéményseprők alkalmazásával kívánják ellátni.
Korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozta Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke, hogy a magyar kormányzat március 10-én nyújtott be törvénymódosító javaslatot arról, hogy az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem vegye át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást. A változtatás egyebek mellett azzal járna, hogy a kéményseprőcégek elvesztenék lakossági ügyfeleiket, ami a piac mintegy 90 százalékát teszi ki, a jövőben ugyanis csak a közületi kuncsaftokat szolgálhatnák ki. A két ügyfélkör szétválasztása sokszor fizikai képtelenség, miután számos esetben egy füstelvezető rendszert használnak a vállalatok és a magánszemélyek egy épületen belül – jegyezte meg a szakember.
A perre készülő negyvenhét kéményseprőcég több más mellett a szabad vállalkozáshoz fűződő jogát próbálja majd megvédeni a bíróságokon – tette hozzá Leikauf Tibor. Az új törvény novembertől ingyenessé tenné a lakossági kémények tisztítását, a feladatot a kéményseprőktől a katasztrófavédelemhez, és az általuk alkalmazott közmunkásokhoz rendelné. Az új szakemberállomány kiképzése azonban drága és időigényes – állítja az elnök. Egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése ugyanis 6-7 hónap, azaz 800–1000 óra, ami az országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik. Az ilyen oktatások költsége eléri a kétmillió forintot személyenként.
