Elmeszelte Brüsszel a kormány újabb trükkjét a házi párlatfőzési szabadságharcában: az Európai Bizottság (EB) szerint ugyanis az otthoni gyümölcspárlat főzésre megállapított 1 000 forintos éves jövedéki adóátalány is sérti az uniós szabályokat. Először azért indult eljárás, mert 2010. őszétől 86 liter, 50 fokos gyümölcspárlatot ingyen lehetett háznál főzni, a bérfőzést pedig nulla jövedéki adóval "sújtotta" az állam. Ez a megoldás azonban ellenkezett az uniós joggal. A kormány folyamatosan azt hangoztatta, "megvédi a magyarok házi pálinkafőzési jogát", de miután 2014-ben az Európai Bíróság is elmarasztalta Magyarországot, tavaly októberben az idei adócsomag módosító indítványokkal egészült ki. Egyebek mellett az otthoni főzésre bevezette az adóátalányt, a bérfőzésre pedig a teljes adó 50 százalékát vetették ki. A közösségi jog azonban csak két jövedéki adókulcsot ismer el, a kereskedelmi főző pálinkaházak teljes adójával nálunk mégis három adókulcs volt érvényben. Így borítékolható volt az újabb eljárás.
A bérfőzés nulla százalékos adókulcsának a teljes adó 50 százalékosra emelése miatt viszont becslések szerint mintegy 600 kisvállalkozó ment tönkre, mert az ügyfelek inkább házaknál illegálisan főzetik ki a cefrét.
Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, a pálinka nemzeti tanács tagja a Népszavának elmondta, hiába figyelmeztették a kormányt, hogy az idén életbe lépett törvénymódosítással is baj lesz. És valóban lett, mert Brüsszel február végén ismét kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Magyarországgal szemben.
Felvetődött olyan ötlet is, hogy legyen minden pálinka-, párlatfőzés adókulcsa a teljes adó 50 százaléka. A Brüsszelnek adandó választ állítólag már elküldte a kormány, ám annak tartalma nem ismert - értesült az Agrárszektor.hu.
Azzal Piros László is egyetért, hogy elfogadható megoldás lehetne az egykulcsos jövedéki adó. Jelenleg a pálinka szabadságharcos kormány, a kereskedelmi főzdéktől az uniós minimális jövedéki adó kétszeresét hajtja be, ami 50 fokos pálinkával számolva, literenként 1 950 forint. A pálinka lovagrend nagymestere szerint ennek a felét kellene kivetni mindenkire, házi, bér és kereskedelmi főzdére egyaránt. A jövedéki adó befizetéséért cserébe viszont a házi párlatot is lehetne értékesíteni, ami jelentős mértékben fehérítené a piacot. Jelenleg a saját fogyasztásra otthon, vagy bérfőzdében főzetett párlatot még elajándékozni sem lehet. Ehhez persze követni kellene a régió több országának, Ausztriának, Szlovéniának és másoknak a gyakorlatát, vagyis be kellene jelenteni mikor, miből és mennyi párlatot főz valaki otthon, illetve bérfőzdében. Emellett kizárólag legális forgalmazótól lehetne lepárló berendezést vásárolni. Az elmúlt időszakban minden évben előfordult súlyos, olykor halálos baleset, összebarkácsolt berendezés robbanása miatt. A szigorítás persze valószínűleg alaposan megrostálná az otthoni párlatfőzést. Annál is inkább, mert az Országgyűlés idén elfogadta azt a törvénymódosítást is, hogy kizárólag saját termelésű gyümölcsből lehet pálinkát, illetve párlatot főzni. A pálinka szabadságharc egyik eredménye volt ugyanis az a szintén uniós jogba ütköző "vívmány", hogy a gyümölcs tulajdonosa főzhetett házi párlatot. Magyarán ismeretlen eredetű és minőségű alapanyagból is készültek szeszes italok. Talán a 2010. előtti szabályozás "rehabilitálásának" is köszönhető, hogy az utóbbi időben már javult a házi párlatok minősége.
Előrelépésnek tűnik, hogy a pálinka nemzeti tanács a Földművelésügyi Minisztériummal (FM) közösen olyan törvénymódosítást dolgozott ki, melynek értelmében, az ágazatot érintő kérdésekben kötelező lenne a nemzeti tanáccsal egyeztetni és kikérni a véleményét. Ezt azonban még az Országgyűlésnek is el kell fogadnia.
A pálinka szabadságharc miatt 2010-2014. között az évi 3,2 millió literes 50 fokban számolt pálinkaforgalom a felére zuhant.
