A félelmek ellenére nem mosta el az eső tegnap délután az Oktatási Autonómia Várát, amelyet egyetemi hallgatók, oktatók és szimpatizánsaik dobozokból építettek a Kossuth téren, ezzel is tiltakozva a felsőoktatás - illetve az egész oktatási rendszer - átszabása ellen. A tüntetők továbbra is párbeszédet, széleskörű társadalmi egyeztetést, átlátható finanszírozást, szakok üldözésének befejezését, az autonómia helyreállítását követelik a kormányzattól. Szerintük az állam "az oktatókat és a hallgatókat, diákokat és tanárokat nem partnerként, hanem ellenségként kezeli, fél tőlük, információkat tagad meg és hallgat el. Az oktatási autonómia romjain még álló intézményeik jelenleg ostromlott várakhoz hasonlítanak (pénz, ellátás nélkül) sokszor egymástól szegregálva állnak. Ezen változtatni kell" - írták a szervezők.
Bár az autonómiavárat megkímélte az időjárás, továbbra is kérdés, a kormány mihez kezd vele, az ég manapság a magyar oktatási rendszer fölött is borús. A hallgatók joggal féltik az egyetemek és főiskolák autonómiáját, tegnap ugyanis nyilvánossá vált a kormány felsőoktatási törvényt módosító javaslata, amelyben meghatározták a kancellári rendszer után a következő, a felsőoktatási intézmények nyakába ültetett állami ellenőrzési szerv, a konzisztóriumok feladatkörét is. Bár Palkovics László felsőoktatási államtitkár egy hete azt nyilatkozta, hogy az "elmúlt időszak vitái után" került sor a változtatásokra, az egyetemi polgárok továbbra sem elégedettek.
A törvény új részei szerint az öttagú konzisztóriumok feladatkörébe tartozik majd az egyetemek "stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése". Ezen felül az intézmény "gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez" is a konzisztórium előzetes egyetértésére lesz majd szükség. A testületbe három tagot delegál a miniszter, a tagok kiválasztása előtt viszont "véleményt kér a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezeteitől és az érintett felsőoktatási intézménytől, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatától".
A tüntetésen a hallgatók kerekasztal-beszélgetést is tartottak, helyszínen lévő munkatársunk szerint a szervezők és a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemeken valóban szükség lenne egy olyan testületre, amely józanul koordinálja a gazdasági döntéseket, segíti az állami pénzek felhasználását. Véleményük szerint egy ilyen szervezet csak akkor működhetne jól, ha annak tagjait az egyetemek választanák, és elsősorban nem a kormánynak tartoznának elszámolással. A napokban az egyetemipolgar.net szakmai blog "Bizalom-csomag a felsőoktatásért" mottóval tett közzé a felsőoktatási autonómiával és a konzisztóriumok működésével kapcsolatos javaslatokat, melyek célja, hogy az egyetemi autonómiát erősítő, de az állami fenntartó szempontjait is érvényesítő megoldás szülessen a felsőoktatási törvényben a tervezett konzisztóriumokról.
Csütörtök délután egy másik tüntetés is zajlott, amelyet a főváros XV. kerületében található Neptun Általános Iskola tanári kara és szülői munkaközössége szervezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elé. Az iskolát a nem megfelelő kihasználtságra hivatkozva akarja megszüntetni a kerületi vezetés vagy az állami intézményfenntartó - ezt a mai napig sem sikerült tisztázni, és sokan "ingatlanmutyit" sejtenek a háttérben, amit a kerület volt fideszes polgármesteréhez, László Tamáshoz kapcsolnak. A demonstráción a szervezők felolvasták a neptunos diákok 12 pontját, valamint petíciót és gyermekrajzokat adtak át az Emmi képviselőjének, Balog Zoltán humánminiszternek pedig küldtek egy Neptunos pólót.
"A megmozdulásoknak van értelme, a tanárok, a diákok és szüleik joggal érzik úgy, hogy nem számíthatnak a rendszerre, csak önmagukra" - mondta a Népszavának Kunhalmi Ágnes. Az MSZP budapesti elnöke, oktatáspolitikusa szerint egy iskola működtetésénél a gazdasági szempontok nem élvezhetnek előnyt a politika részéről a gyerekekkel és oktatóikkal szemben - különösen egy olyan intézménynél nem, mint a Neptun, ahol nagyon sok speciális nevelést igénylő gyermek tanul. "Elfogadhatatlan az az agresszív módszer, amivel a kormány ezt az ügyet kezeli. Így nem lehet gyerekekkel, tanárokkal bánni. Emögött is az az erőszakos politikai kultúra működik, amit a Fidesz képvisel Magyarországon" - mondta Kunhalmi.
Az Orbán-kormány cinizmusát szinte nap mint nap megtapasztalhatják az oktatási rendszer szereplői is: most fény derült arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) szinte a közalkalmazottak számának csökkenésével egyenes arányban nő a közmunkások száma. A Klik ugyanis a portásokon, takarítókon, vagyis a nem pedagógiai végzettségű iskolai dolgozókon spórolna - a Világgazdaság információi szerint nem ritka, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, akiket aztán közmunkásként vesznek vissza, jóval kevesebb bérért. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ezekkel az emberekkel "gusztustalan, etikátlan játékot" játszik a kormány. "Azokkal a rendkívül nehéz helyzetben lévő kollégáinkkal, akik nélkül megállna az élet az iskolában, s akik 2008 óta egy fillér béremelést sem kaptak" - írták.
A jövő évi költségvetési javaslat szerint ugyanakkor néhány százalékkal nőhet a Klik támogatása, s több pénzt kapnának a felsőoktatási intézmények is. "Ez már csak azért sem túl nagy vigasz, mert korábban olyan sok pénzt vontak ki az ágazatból, hogy szinte ellehetetlenítették a működését. Ezt próbálják most visszacsöpögtetni" - mondta Kunhalmi. Az oktatáspolitikus szerint azonban ezt a kevés pénzt is lehetne okosabban használni, ám az egész rendszer logikája torz. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint jól mutatja a kormány értékrendjét, hogy a hazai beruházási alapban ötmilliárd jut az oktatásra, miközben hetvenmilliárd a sportlétesítményekre.
