A 25 milliárdos közbeszerzés jóval kevesebb, mint amennyit korábban kommunikációra költött a kormány. A kabinet ésszerűsít és az április végén kiírt 25 milliárdos tenderre érkező pályázatok közül a közbeszerzési törvénynek megfelelően a legjobb ajánlatokat fogja kiválasztani. Ezt tegnap Lázár János mondta a Népszavának, amikor arról kérdeztük, ki dönt most a kormányközeli Napi Gazdaság állami hirdetéseiről. Tudomásunk szerint ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatal még nem bírálta el a kommunikációs közbeszerzésre kiírt pályázatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról nem beszélt, ki dönt a Napi Gazdaságban megjelenő állami hirdetésekről, csupán azzal nyugtatott, hogy azokhoz vélhetően korábbi szerződések alapján jut a számukra igen kedves szerkesztőség.
A szokásos csütörtöki tájékoztatón kiderült, hogy az előző napi 12 órás ülésén egyebek mellett az e-kártyáról is döntött a kormány. Az új okmány, amelynek bevezetését felmenő rendszerben idén megkezdik, összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Emellett alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra is.
Annak érdekében, hogy "megkönnyítsék a születés és halálozás közötti időt", csökkenteni kívánják a bürokráciát. A miniszter tájékoztatása szerint a kormány döntött arról, hogy a közigazgatási eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkentik. A járási hivatalok, kamarák több mint ezer javaslata alapján jelentősen egyszerűsíteni akarják az építési engedélyezési és építésügyi szakhatósági eljárásokat, az öregségi nyugdíj megállapítási eljárásokat, a nők kedvezményes nyugdíjmegállapítása iránti eljárást, valamint a foglalkoztatással összefüggő támogatási formákra vonatkozó eljárásokat. A bürokrácia csökkentéséről a kormányhivatalok segítségével a lakossággal is konzultálni fognak.
A nógrádmegyeri gyémántvásárlás összegének elbukása miatt a kormány megtárgyalta, hogyan lehet kezelni az önkormányzati szektor pénzét. A kistelepülés mintegy 21 millió forint megtakarítást helyezett el gyémántokban, ami odaveszett, ennek kapcsán törvényben kívánják szabályozni, hogy az állami és az önkormányzati pénzeket az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák. "A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani" - jelentette ki Lázár. A miniszter arról is beszélt, hogy véleményük szerint 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben az érintett kormányhivataloknak kell eljárni. A Belügyminisztérium viszont rövidesen javaslatot tesz 990 kistelepülési polgármester bérének kiegészítésére. Ebben azok részesülhetnek, akik részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében.
Újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely az államot képviseli a hazai és nemzetközi peres eljárásokban. Erre a szerdai kormányülésen tett javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ha feláll az igazgatóság a speciális, ritka nemzetközi ügyek kivételével nem lesz több ügyvédi megbízás, csak állami alkalmazottak lesznek az állam ügyvédei. A rendszert 2016-ban kell felépíteni. Az igazságügyi miniszter javaslatot tett egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére, a jövő heti kormányülésen pedig jelentést tesz a Büntető-törvénykönyv 2010 utáni szigorításának következményeiről és az ezzel kapcsolatos teendőkről.
A miniszter beszélt arról is, hogy egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók. Lázár János, aki új kormányzati intézkedéseket tartott szükségesnek, szólt a szűrővizsgálatok fontosságáról, amelyekkel, mint mondta, 3-5 ezer ember élete menthető meg évente. Beszámolt az eddigi intézkedések pozitív hatásairól is, a többi közt arról, hogy húsz hónapja folyamatosan nő a születésszám, de emellett csökken a halálozások száma is.
Lázár bejelentette, hogy jövő év július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forintot fordítanak. A szociális ágazatban dolgozók viszont most ne számítsanak sem életpályamodellre, sem béremelésre. Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta, a jövő héten kerül kormány elé az ágazati törvény, amíg azonban nem látják világosan, milyen lesz a struktúra, hány intézményre van szükség, addig nem tudnak lépni.
A miniszter nem tartja kizártnak, hogy mégsem mentesülnek a reklámadó alól a legkisebb cégek, Brüsszel ugyanis nem tartja elfogadhatónak a százmillió forintos sávhatárt. Az 5,3 százalékos adó mértéke viszont megfelel, az Európai Bizottság szerint az mindenki számára megfizethető. Kiderült, hogy Lázár nem ismeri Habony Árpád üzlettársát. Amikor az RTL tudósítója azt tudakolta, milyen kapcsolat van a kormány, a Fidesz és Habony angliai cégtársa között, a tárcavezető azt felelte, nem tudja ki ez az úr, de ha az újságíró gondolja utánajár.
