Szó nem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat. Ezt lapunk kérdésére mondta szokásos heti sajtótájékoztatóján Lázár János. A Népszava arra volt kíváncsi, miután összesen 307 migránst kellene az országnak befogadnia, nem vált-e okafogyottá a bevándorlással kapcsolatban megkezdett nemzeti konzultáció. Érdemes-e ezért egymilliárd forintot kidobni? A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a kormány határozottan ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek egyébként "nem ide akartak jönni". Arról beszélt, hogy a bizottság jól fizetett tisztviselői nem jól számították ki a kvótát, mert 2012-ben 2700 menedékkérelem érkezett Magyarországra, míg az idén már három hónap alatt 43 ezer. Ha ez így folytatódik, év végére százezren is kérhetnek menedéket. A bevándorlókat a terrorizmussal összemosó konzultáció felfüggesztését Lázár azzal utasította vissza, érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.
MTI fotó Máté Zoltán
Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra tervét, amely a nemzeti össztermék nagysága, a lakosság száma, a munkanélküliség mértéke, valamint annak alapján, hogy korábban hányan igényeltek menekültstátuszt osztaná el egy kvótarendszerben az unióba érkező és menedékjogra jogosult migránsokat. A húszezer menekültből a kvóta szerint 1,79 százalék, azaz 307 ember jutna. Németországra ennek tízszerese, Franciaországra hétszerese, Olaszországra ötszöröse.
Felfújt kommunikációs lufi
„Nem lehet összekötni a nemzeti konzultációval az Európai Bizottság (EB) javaslatát több pont alapján sem” – nyilatkozta lapunknak Gyulai Gábor. A Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője szerint, mivel az EB javaslata egyelőre csupán terv, még rendkívül sok tárgyalásra lesz szükség ahhoz, hogy valósággá váljon. „Ha valamilyen csoda folytán, mindenféle módosítás nélkül az Európai Tanács az Európai Parlamenttel együtt rövid időn belül elfogadná a javaslatot, úgy is legkorábban jövőre valósulhat meg a kvóta-rendszer” - mondta Gyulai. A második szempont, amely elhatárolja a nemzeti konzultációt és a kormány menekültellenes politikáját a kvóta-kérdéstől Gyulai szerint az, hogy amennyiben a mostani trendek nem változnak, Magyarország – materiális szempontból – még mindig jól járna, hiszen az unió jelentős anyagi támogatása mellett lényegesen kevesebb menekülttel kellene számolnia, mint ahány migráns jelenleg érkezik országunkba. Arra a kérdésünkre, hogy ebből a szempontból okafogyottá válhat-e maga a nemzeti konzultáció, a szakértő azt válaszolta, hogy a nemzeti konzultáció puszta „felfújt kommunikációs lufi”, ami korántsem szakmai kérdésekről, jóval inkább a szavazatszerzésről szól. „Meggyőződésem, hogy a kormány nem is érti igazán azt, hogy mit jelent a kvóta-javaslat Magyarországra vagy az unióra nézve” – hangsúlyozta Gyulai, aki hozzátette: az egész nemzeti konzultáció értelmetlen, megvalósíthatatlan és gyakorlatilag lehetetlen „kommunikációs boszorkánykonyha”.
AI: kinyílhat az Európa-erőd
Miután a Fidesz nem problémát akar megoldani, hanem a miniszterelnök és önmaga mellett kampányolni, ezért számukra nem vált okafogyottá a bevándorlókat a terrorizmussal összemosó nemzeti konzultáció – ezt Czeglédi Zoltán mondta lapunknak. Az elemző szerint a kormánypártnak kifejezetten jól jön, hogy csak 307 menekültet kell Magyarországnak befogadnia, hiszen úgy lehet a migránsokkal riogatni, hogy valójában nincs velük teendő. Ez persze még abszurdabbá, tragikomikusabbá teszi a konzultációt, ami valójában pártkampány, de amire közpénzből egymilliárdot költenek.
Ismert, az EB szerdán nyilvánosságra hozta javaslatát arról, hogy mely uniós országnak milyen arányban kellene befogadnia az Európai Unió területére érkezett menekülteket. Magyarországnak 1,79 százalékos kvóta jutott, amely alapján – kiemelt uniós támogatással – a befogadni szándékozott 20 ezer migránsból mintegy 300 jutna Magyarországra. A miniszterelnök, Orbán Viktor múlt pénteki rádiónyilatkozatában „őrült ötletnek” nevezte a kvótákat. Ismert az is, hogy a kormány – összemosva a menekültügyet a terrorizmussal – 12 kérdéses nemzeti konzultációt indított az ügyben. A konzultáció mintegy egymilliárd forintba kerül, a kérdéssort mind a nyolcmillió felnőtt magyar állampolgárnak elkezdték kiküldeni.
Orbán mondja
2015. május 11.: A miniszterelnök, amint megkapja az EB tervezetét, benyújtja vitára a magyar parlament elé.. Orbán Viktor az Országházban elmondta: a bizottság javaslata nemcsak az illegális bevándorlással foglalkozik, hanem általában az EU stratégiáját tartalmazza a bevándorlás kérdésének összes részletével kapcsolatban. Javasolja mind a Háznak, mind a közvéleménynek, hogy vitassák meg, mivel értenek egyet és mely részek ellentétesek Magyarország érdekeivel. "Izgalmas és szép vita előtt állunk" - fogalmazott. Jó lenne, ha erre még az Európai Tanács júniusi csúcstalálkozója előtt sor kerülne, mert akkor úgy mehet az eseményre, hogy bírja a magyar parlament egyértelmű felhatalmazását - közölte a kormányfő.
2015. május 9.: Európa tétovázik - jelentette ki, s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. "A párizsi terrormerénylet sokkolta a kontinenst, de senki sem lehet biztos abban, hogy az ezt követő vajúdásból alkalmas válaszok fognak megszületni" - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, hogy míg Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és "hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit" például a bevándorlásra vonatkozóan, addig Ausztrália képes megvédeni a határait.
2015. május 8.: Az Európai Unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól. A kormányfő ezt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában mondta. Az illegális bevándorlást minden esetben törvénysértésnek kell tekinteni, az ugyanis nem "bocsánatos bűn", nem kedélyes délutáni szórakozás". "Ha nem szabályozzuk a bevándorlókat, hanem kollégiumi házibulit hirdetünk, hogy mindenki jöhet, aki ráér és akar, és addig marad, ameddig a kakas kukorékolni nem kezd", akkor a kormány által célul tűzött polgári berendezkedésnek semmi esélye nem lesz - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy három év alatt a hússzorosára nőtt a magyar határt illegálisan átlépők száma, ami Európában is kiemelkedő adat. Ha pedig majd az osztrákok és a németek megakadályozzák az illegális határátlépéseket a saját határaiknál - folytatta -, akkor "mint egy nagy zsákban, minden illegálisan Magyarországra érkezett menekült itt marad nálunk", ami veszélybe sodorja a megélhetést, a munkahelyeket. Az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, majd le kell folytatni az eljárást, akiről pedig ennek során kiderül, hogy valóban politikai üldözött, annak meg kell adni az Európában tartózkodás lehetőségét - magyarázta a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy a többség valójában megélhetési bevándorló. A magyarországi tervekre vonatkozó brüsszeli reakciókat - mondta - elismerésnek tekinti, nem pedig kritikának. Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan, világosan beszél erről a problémáról, aki pedig így tesz, azzal vitatkoznak - fűzte hozzá.
Orbán Viktor közölte azt is, őrült, méltánytalan ötletnek tartja azt az európai elképzelést, amely szerint "valaki beengedi a menekülteket a saját országába", majd utána "szétosztja" a többi tagállam között. Szerinte most nem szolidaritásra van szükség, hanem a törvények érvényesítésére. Mindenki védje meg a saját határait - javasolta, megjegyezve, a közös európai fellépésnek arra kellene irányulnia, hogy helyezzék a kontinensen kívülre a problémát. Ezért helyesnek tartja azt az álláspontot, hogy az embercsempészek hajóit meg kell semmisíteni, el kell kobozni, meg kell akadályozni, hogy a menekültek, akik csak illegálisan tudnak belépni Európába, meginduljanak. Azt is szorgalmazta, hogy több energiát kell fordítani azoknak az államoknak a megerősítésére, ahonnan elindulnak a menekültek, hogy ezek az országok meg tudják védeni a saját határaikat.
2015. április 24.: Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított. Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: "nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon". Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek - hangsúlyozta.
A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott - folytatta -, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd. Közölte egyúttal, hogy a visegrádi országok kormányfői csütörtökön külön is egyeztettek, és elfogadtak egy közös álláspontot - amelyben alapvetően a szárazföldön érkező megélhetési bevándorlók kérdése szerepel -, ezt a V4-csoport soros vezetője, Robert Fico szlovák miniszterelnök elő is terjesztette az EU-csúcson. Orbán megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el - az adottságaiknak megfelelően -, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta.
Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére - ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok "megbénítják" a tagállamokat. Álláspontja szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Jelezte ugyanakkor, ez egy olyan kérdés, amelyben az ő álláspontja messze van attól, hogy általános legyen.
2015. január 11, Párizs: "A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában" - mondta a magyar állami tévének a Charlie Hebdo elleni terrortámadás miatti tüntetés után a kormányfő. - "Nem szabad úgy tekinteni rá, mintha bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért meg kell állítani, ez a magyar álláspont."
