A törvény új részei szerint az öttagú konzisztóriumok feladatkörébe tartozik majd "a stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése". Ezen felül az intézmény "gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez" is a konzisztórium előzetes egyetértésére lesz majd szükség. A testületbe három tagot delegál a miniszter, a tagok kiválasztása előtt viszont "véleményt kér a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezeteitől és az érintett felsőoktatási intézménytől, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatától".
Szigorítottak a hallgatók átsorolásán: a módosítás szerint "a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt [...] nem szerzett legalább húsz kreditet, és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot". A héten a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) jelezte: nem tudnak egyetérteni, hiszen egyes szakokon - például egészségügyi képzések esetében - előállhat az a helyzet, hogy a hallgatót akkor is átsorolhatják önköltséges képzésre, ha pusztán egy tantárgyat nem teljesít.
A módosító javaslat a következőket is tartalmazza: az egyetemen kívül létrehozzák új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyetemét, lesznek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése és bevezetik a mesteroktató kategóriát. Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban hangsúlyozta: az alkalmazott tudományok egyetem kategória bevezetésével jobban szeretnének közeledni a munkaerő-piaci igényekhez.
