A tavaly novemberben hivatalba lépett Bogdan Aurescu román külügyminiszter hónapok óta szorgalmazta a külügyminiszteri találkozót, amelyet eddig a magyar külügy azért vonakodott tető alá hozni, mert mint Szíjjártó Péter fogalmazott február végén, „vannak nyitott kérdések ebben a relációban”, a román fél által sürgetett kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvének véglegesítésére valamint a külügyminiszteri találkozóra egyelőre azért nem került sor, mert a román fél teljesíthetetlen feltételeket támaszt.
A magyar-román államközi kapcsolat, a 2010 előtt még mintaértékűnek tekintett stratégiai partnerség az utóbbi években befagyott, lenullázódott. Ezen a tegnapi Aurescu vizit sem segített. A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Szííjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy több kérdésben nem sikerült megállapodni, sőt vannak súlyos konfliktusok is a romániai magyar kisebbség helyzete kapcsán.
Budapesti látogatását megelőzően, a román nemzeti hírügynökségnek nyilatkozva Aurescu is aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok helyzete miatt és elmondta, reméli, hogy a találkozón sikerül véglegesíteni és aláírni a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság jegyzőkönyvét is. A kisebbségi kérdések kezelésére hivatott bizottság ugyanis 2011 óta nem ülésezett.
Egyik külügyminiszter sem mondta el, melyek azok a konkrét problémák, amelyek e dokumentum véglegesítését akadályozzák, csak annyit jeleztek, hogy ezúttal sem sikerült véglegesíteni. Annyiban megegyeztek, hogy mielőbb összehívják a testület ülését. Bogdan Aurescu a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy csalódott, mert 2011 óta semmi nem történt a két országban élő magyar, illetve román kisebbség ügyében.
Aurescu ugyanakkor felkérte magyar kollégáját, hogy továbbítsa az illetékes magyar hatóságoknak a Magyarországon tartózkodó, a magyar kormány oltalmát élvező volt RMDSZ-képviselő, Markó Attila ellen kiadott európai elfogatóparancsot. A román tárcavezető szerint minden etnikai vagy politikai felhangot nélkülöző büntetőügyről van szó. Szijjártó szerint azonban ez hatósági ügy, amelyben a külügyi tárcának nincs hatásköre.
Aurescu Tóbiás József MSZP elnökkel külön egyeztetett, mert fontosnak nevezte, hogy a "demokratikus ellenzék képviselőivel is találkozzon".
Szerdán adott ki európai elfogatóparancsot egy romániai bíróság Markó Attila nevére. április 29-én országos, majd május 4-én, hétfőn nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a román hatóságok, a Magyarországon tartózkodó romániai magyar volt képviselő ekkor került fel az Interpol körözési listájára. Az európai elfogatóparancs azonban új helyzetet teremtett, tekintettel arra, hogy mind Magyarország, mind Románia EU-tagállam.
Az uniós tagállamok ugyanis nem tagadhatják meg állampolgáraik kiadását, ha európai elfogatóparancsot bocsát ki ellenük egy másik tagállam. Ezt csak akkor tehetik meg, ha kiadatása esetén az illető állampolgárnak sérülnének az emberi jogai a másik tagállamban. Az európai elfogatóparancs abban tér el a nemzetközi elfogatóparancstól, hogy a tagállamok közötti hosszadalmas kiadatási eljárásokat egyszerűsített igazságügyi átadási eljárással helyettesíti.
