"Nem módosítja a választási-, illetve a választási eljárási törvényt a kormány". Ezt válaszolta lapunk kérdésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János szerint a rendszer 2014-ben háromszor is jól vizsgázott és nemzetközi szinten sem kapott kritikát, ezért nem kell a rendszert megváltoztatni.
A Népszava forrásai azonban állítják: a kormányoldal már dolgozik azon, hogy a jelenlegi, 2010 után kialakított szisztémán enyhítsen, hiszen akkora erőfölényre, amellyel az előző ciklusban rendelkeztek, a közeljövőben nem számíthat. Ráadásul az elmúlt időszak időközi országgyűlési választásai azt is megmutatták: a megváltozott népszerűségi viszonyok közepette a Fidesz jelöltjei sokszor jobban járnának az előző, jóval igazságosabb - ám korántsem tökéletes - választási szisztémában, így bizonyos elemein - várhatóan épp a Lázár által cáfolni igyekezett nemzetközi kritikák hatására - változtatnak majd.
A tapolcai időközi választás eredményéből ugyanis nemcsak az lett nyilvánvaló, hogy sem a Kubatov-listázás, sem a kormány udvari civiljei, sem Orbán Viktor személyes varázsa nem képes megállítani a Fidesz hónapok óta tartó lejtmenetét. Az is egyértelművé vált, hogy a Fidesz által, a pillanatnyi érdekek mentén átalakított választási rendszer nélkül valószínűleg megtarthatták volna a választókerületet. A régi rendszer kétfordulós szisztémája szerint ugyanis Tapolcán második fordulót kellett volna tartani, miután egyik jelölt sem érte el a szavazatok 50 százalékát. A második fordulóra a Fidesz még erőteljesebbre kapcsolhatta volna a kampányát, kormánypártként jóval több erőforrás és lehetőség állt volna szolgálatában, mint az ellenzéknek, sőt, akár mozgósíthatta volna elbizonytalanodott szavazóit a Jobbik előretörése is.
De nemcsak az egyfordulós rendszer, hanem sokkal inkább a legtöbb szavazatot szerző erőt "túlsegítő" szabályok veszélyeztethetik ma már a Fideszt. Ezzel ért egyet Tóth Zoltán is, aki reagált Lázár János szavaira is. A választási szakértő szerint ugyanis "minden kormányzati tevékenység azzal kezdődik, hogy cáfolják. Ráadásul Lázár úr abban sem mondott igazat, hogy az általuk kialakított választási szisztémát ne érte volna külföldi kritika, hiszen a Velencei Bizottság, az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elmarasztalta, méghozzá súlyos pontokon". Ez tehát, mint a szakértő fogalmazott, rögtön egy egyszerű hazugság, amely gyengíti Lázár cáfolatát. Tóth arra is fölhívta a figyelmet, hogy ő maga már 2012-ben megmondta, amint a jelenlegi kormánypártok népszerűsége egy bizonyos szint alá csökken, visszalépnek majd az arányosabb választási rendszer felé, tehát nagyon is várható a szisztéma újbóli módosítása.
Tóth Zoltán arról is beszélt, azért az arányosságra fogja helyezni a hangsúlyt a Fidesz, mert ezt érte az általuk kialakított szisztéma kapcsán a legtöbb kritika - így lesz mire hivatkozni a módosításkor -, ráadásul sikerült egy olyan rendszert létrehozniuk, amely a legtöbb szavazatot szerzőt preferálja, méghozzá jelentősen. Ezt úgy fogják enyhíteni, hogy a két legtöbb szavazatot kapó erő, illetve jelölt járjon majd jól - vélekedett Tóth, hozzátéve: ehhez az első lépés, hogy megszüntetik a győzteskompenzáció intézményét, amely ugyan 2014-ben 6 pluszmandátumot eredményezett a Fidesznek a parlamentben, de az ősz óta tartó népszerűségvesztésük miatt ma már inkább veszélyt jelent rájuk. A másik várható módosítás a szakértő szerint a jelöltállítási szabályok szigorítása lesz, amit szintén megtehetnek a kritikákra hivatkozva, hiszen még a kormányoldalon, sőt a választási szervek szintjén is fölmerült ennek igénye. Tóth Zoltán úgy látja, ezzel egyidejűleg várható a listaállítási feltételek megváltoztatása is, hiszen ha kevesebb országos listát lehet majd felfedezni a szavazólapon 2018-ban, akkor a szavazatok is kevésbé aprózódhatnak el. Erre pedig a kormánypártoknak ma már épp annyira szükségük van, mint tavaly lett volna a baloldali pártok listájának.
"A 2014-es, amint az több nemzetközi szakértői testület is megállapította, egy félig szabad, ámde teljességgel tisztességtelen választás volt Magyarországon" - fogalmazott Tóth, megismételve: biztos benne, hogy a Fidesz valamilyen ürüggyel ellép majd az arányosítás felé, de nem annyira, hogy az három pártnak is kedvezzen. A szakértő emlékeztetett: a ma hatalmon lévők az előző ciklusban már többször is bebizonyították, hogy kizárólag aktuálpolitikai érdekeik vezérlik őket a választási szabályok megalkotásakor.
Emlékezetes, hogy bár Orbán Viktor 2012 júliusában még azt mondta: "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", az új választási eljárási törvényt 2013 tavaszán, a kampányfinanszírozási javaslatot pedig csak júniusban fogadta el a Ház. A választási szabályok pedig még a voksolás előtti szeptemberben, novemberben és decemberben is módosultak. Néhány rendelet csak az utolsó pillanatokban, néhány héttel azelőtt született meg, hogy a választókat az urnákhoz szólították. Minderre tavaly nyáron az EBESZ választási megfigyelői is felhívták a figyelmet, mondván: a Fidesz-KDNP - kétharmados többségét kihasználva, társadalmi vita és az ellenzék bevonása nélkül, a jogalkotási törvény megkerülésével - egyéni képviselői indítványok formájában fogadott el alapvető törvényeket, köztük az új alaptörvényt, és az új választások jogi hátterét, majd számtalanszor módosította ezeket.
A tavalyi választás tapasztalatait összegző EBESZ-jelentés pedig nemcsak az ellenzéki kritikát erősítette meg, de nyomatékosan fölhívta a figyelmet arra is: az április voksoláson gondok voltak a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező választókra vonatkozó eltérő szabályozással, és a levélszavazás biztonságával is. Felidézték a kampány elejétől sorozatosan jelentkező jelöltajánlási botrányokat, valamint azt is, hogy jelentős összegekkel szálltak be a kampányba a kormánypártok oldalán álcivilek, akiknek tevékenységét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem ellenőrizhette. A jelentés különösen negatív képet festett a média helyzetéről, illetve a választási kampányban betöltött szerepéről, összességében pedig igen súlyos következtetéseket vont le a Fidesz által megalkotott választási rendszerről.
A jelentésben szerepelt az is: a 2011-ben elfogadott, majd többször módosított választójogi törvény, illetve a hozzá tartozó, 2013-ben elfogadott - később szintén többször átalakított - választási eljárási törvény az európai normáknak nem felelnek meg, de a 2014-es választásokkal Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződésének, a demokratikus választások feltételeiről szóló rendelkezéseit is. Így tavaly április 6-án a Fidesz-KDNP pártszövetség a szavazatok 44,87 százalékával szerzett meg 133 mandátumot a 199 fős parlamentben, miáltal megmaradt a kétharmados többsége. A parlamentbe rajtuk kívül az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM jutott be, utóbbi kettő azonban nem tudott frakciót alakítani.
Négy évvel korábban még - ahogyan azt a Political Capital még tavalyi elemzésében írta - a szavazatok 52,7 százaléka és a 176-ból 173 egyéni győzelem kellett a kétharmadhoz, 2014-ben azonban a 44,9 százalékos listás teljesítmény és a 106-ból 96 egyéni mandátum is elégnek bizonyult. Úgy sikerült tehát megőrizni a kétharmadot, hogy a Fidesz határon innen 564 150 szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont 122 588 szavazóval tudta ezt pótolni. A külhoni szavazatokkal kibővült 2 264 730-as érték alulmúlta persze a Fidesz 2002-es 2,31 millió és 2006-os 2,27 milliós szavazatszámát is, amik akkor nemhogy a kétharmadhoz, hanem még a választási győzelemhez is kevésnek bizonyultak. Mindebben a választást követő elemzések mindegyike szerint a legnagyobb szerepe az egyéni kerületek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a "győzteskompenzációnak" volt. A külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma ugyan minden várakozást alulmúlt, mert mindössze egyetlen mandátumot vitt át az LMP-től a Fideszhez, de a kétharmad éppen egy mandátumon múlott, így ez a bő százezres szavazattömeg is nélkülözhetetlennek bizonyult. A győzteskompenzáció hatása ennél jóval jelentősebb volt. A Political Capital számításai szerint ugyanis a Fidesznek 6 extra mandátumot hozott; hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet az LMP kárára.
Magyarán: a Fidesz-KDNP által bevezetett új töredékszabályok súlyosan eltorzították a választási rendszer listás ágát és a kormánypártok többek között ennek köszönhették a kétharmados eredményt. Az ellenőrizhetetlenül elkölthető kampánypénzekre utazó kamupártok nélkül nagy valószínűséggel szintén nem lett volna meg a kétharmad, bár azt nem tudni, hogy a szavazóik hogyan szavaztak volna (ha egyáltalán). Az átrajzolt választókerületi térkép eközben a 2014-es választáson meglepetésre nem volt kulcsszereplő, mivel az csak szorosabb választási eredménynél képes jobbra billenteni a végeredményt.