Idén egyszer már urnákhoz járultak a lengyelek az önkormányzati választásokon, ezeket még két voksolás követi. A lengyel köztársasági elnöki poszt valamivel erősebb, mint a magyar, nem utolsósorban azért, mivel közvetlenül választják meg az államfőt, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, s jóváhagyhat vagy megvétózhat törvényjavaslatokat.
A legnagyobb harc azonban az őszi parlamenti választásokon lesz, hiszen ott dől el, Donald Tusk távozása nyomán is folytathatja-e a kormányzást a PO, vagy a választók vállalják a kockázatot és ismét esélyt adnak a populista konzervatív PiS-nek, s Jaroslaw Kaczynskit bízzák meg a kormányalakítással.
A 65 éves Kaczynski dönthetett volna úgy, hogy a szmolenszki repülőgép balesetben elhunyt ikertestvérének nyomdokaiban járva a köztársasági elnöki palotát célozza meg, de a PiS elnöke, aki 2006-2007-ben már állt a varsói kormány élén, inkább újra miniszterelnök szeretne lenni. Testvére, Lech Kaczynski halálát követően harcba szállt az államfői posztért, de a voksolást a PO jelöltjeként indult Komorowski nyerte.
A PiS egy kevéssé ismert, sokak szerint harmadvonalbeli politikust, Andrzej Duda ügyvédet indította a jelenlegi államfővel szemben, a 42 éves EP-képviselő a felmérések szerint jön felfelé a népszerűségi listákon. Kaczynskiék rengeteg pénzt öntöttek elnökjelöltjük kampányába, s most abban reménykednek, hogy a két forduló között képesek lesznek megfordítani az állást. s végül Duda költözhet be a varsói elnöki palotába. Marcin Mastalerek, a PiS szóvivője arra számít, hogy a következő két hét „vízválasztó” lesz, s teljesen felforgatja a lengyel politikát.
Nem csoda, ha a lengyel külügyminiszter, Gregorz Schetyna a napokban közölte, azért drukkol, hogy ne Duda, hanem inkább a vártnál erősebben szereplő egykori punk énekes, a független jelöltként indult, 51 éves Pavel Kukiz fusson be második helyre. A népszerű sztár sikere leginkább azt jelzi, hogy a választóknak Varsóban is elegük van az ismert politikusokból. Kukiz brit mintára egyéni választókerületi modell bevezetését javasolta a lengyeleknek, s nemzeti egységre szólított fel. Kampányzáróként koncertet ígért rajongóinak, de apja súlyos betegsége miatt végül az utolsó napokban minden eseményt lemondott Facebook-oldalán.
Felmérhették a népes mezőnyt a választók a hét elején rendezett televíziós vitában, amelytől Komorowski elnök távol maradt. Az államfő már jóelőre megmondta, csak egyetlen tévévitára vállalkozik, a két forduló között. Komorowski szerint akkor már van esély arra, hogy érdemi vitát folytassanak, ami illuzórikus, ha egy-egy indulónak két percet adnak, hogy kifejtse álláspontját valamely vitás kérdésről. A lengyel elnökaspiránsok között kétségkívül akad néhány színes egyéniség, a rocksztár Kukiz mellett egy volt szépségkirálynőt is harcba indítottak.
A lengyel baloldali és liberális erőket összefogó Baloldali Demokratikus Szövetség egy szőke bombázóba helyezte minden reményét. Az SLD a generációváltást akarta jelezni, s a fiatalabb korosztályokat célozta meg, a kísérlet azonban nem igazán jött be. Bár Magdalena Ogorek vallástörténész, a szép szőke hölgyet nem vették igazán komolyan, csak Barbie-babaként emlegették, jót szórakoztak rajta, hogy a neve uborkát jelent. Aligha rúg labdába a vasárnapi megmérettetésen.
A csodák Lengyelországban is csak három napig tartanak. Ezt már jól tudja a lengyel politika eddigi fenegyereke, az 50 éves Janusz Palikot. A PO-ból kilépett üzletember sikere a 2011-es parlamenti választáson nagy szenzáció volt, de jelöltsége már nem kelt valódi izgalmat, a saját magáról elnevezett mozgalom képviseletében várhatóan ő sem jut tovább a második fordulóba. Ahogy a 40 éves parasztpárti jelölt, Adam Parubas, „a vidék szószólója” sem számíthat elsöprő támogatottságra.
Az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Janusz Korwin-Mikke a keddi tévévitában arról szónokolt, hogy a dolgok „nem mehetnek így tovább”, mert a végén egész Lengyelország Londonban keres majd munkát, pedig ott „még csak államfőt sem választhatnak, be kell érniük a királynővel”. Palikot erre azzal válaszolt, hogy az elnökjelölti vitát hallgatva nem csodálkozna, ha azonnal újabb ezer lengyel fiatal felkerekedne.
Komorowski köztársasági elnök mindenesetre igyekezett a jórészt „futottak még” jelöltek vitáján felülemelkedni, a TOK FM rádiónak adott interjúban úgy vélte, a szócsaták színvonalát látva helyesen cselekedett. Az államfőnek így is kellett kínos kérdésekre felelnie, például arra, vajon mitől esett több mint húsz ponttal a támogatottsága. Komorowski ezt azzal magyarázta, hogy míg elnökként valamennyi lengyel érdekeit képviseli, a választás óhatatlanul pártos jelleget kap, s hiába tartják sokra a választók az előző öt éves teljesítményét, a támogatottságát a kampányban a pártos szempontok befolyásolják.
A lengyel elnök a külpolitikát illetően hangsúlyosan beszélt arról, hogy Lengyelország továbbra is a NATO és az Európai Unió tagjaként akarja megvalósítani politikai céljait. „Ez a mi erős politikai fegyverünk” – mutatott rá, hozzátéve, hogy aki ezt megkérdőjelezi, vagy fel akarja adni, az „egyszerűen nem ért a politikához”. Aligha csupán az euroszkeptikus vetélytársakhoz intézte szavait. Visszautasította azt a felvetést, hogy Lengyelország „túlságosan belefolyt” az ukrán válságba.
A köztársasági elnök a hétvégéig még sokat lesz a képernyőn, hiszen ő a házigazdája a második világháború 70. évfordulójára emlékező, tegnap kezdődött westerplattei ünnepségsorozatnak, amelyekre több államfő, s Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elígérkezett.
A legutóbbi TVP-közvéleménykutatás szerint Komorowski elnök 39 százalékon áll (7 százalékot visszaesett az előző méréshez képest), Andrzej Duda 25 százalékkal második, Pawel Kukiz 11 százalékra jött fel, Magdalena Ogorekre a választók 4 százaléka adná voksát, ugyancsak 4 százalékot érhet el Janusz Korwin-Mikke. Janusz Palikot és Adam Jarubas 2-2 százalékot kaphat, az összes többi jelölt együttesen 12 százalékot érne el.
A telefonon készült felmérésben a szavazási szándékra is rákérdeztek. A választásra jogosultak 56 százaléka biztosra, 26 százalék lehetségesre mondta, hogy elmegy szavazni május 10-én, 8 százalék inkább nem, 7 százalék semmiképpen nem akar voksolni, 3 százalék volt bizonytalan.
