A polgári Magyarország berendezése - úgy, ahogy azt 25 éve "közösen megálmodtuk" - nem kisebb feladat, bár más természetű, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt - fogalmazott a kormányfő a tanácskozáson, amelyet az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek.
Orbán Viktor szerint azonban ma van elegendő felhatalmazásuk, erejük ahhoz, hogy valóra váltsák a polgári Magyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forradalom, öt év elszánt küzdelem, romeltakarítás és alapozás kellett. "Ez a munka is ránk maradt" - jegyezte meg.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán elmagyarázta az elmúlt 25 évet
Az 1989-90-es időszakról szólva a miniszterelnök azt mondta: az akkori eseményekhez való viszonyulásuk ma már korántsem olyan közvetlen vagy töretlen, mint egykor. Akkori szemmel nézve a mostani Magyarországot "talán el sem hinnénk, hogy ennyi buktatón keresztül, ilyen rövid idő alatt ilyen messzire eljutottunk". Mai szemmel nézve viszont "inkább a negatívumokat és a hibákat látjuk": a rendszerváltás idején megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat vagy éppen a spontán privatizációt - fejtette ki.
Szerinte 2010-re a magyarok többsége már a rendszerváltás vesztesének érezte magát, "útközben megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta". A 2008-as pénzügyi válság után pedig megfogyatkozott az a bizalom, amellyel a magyarok 40 év kommunizmus után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak - tette hozzá.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor a véleményét úgy összegezte: ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről. Szavait nagy taps fogadta, ami után úgy fogalmazott: Antall Józsefre szabta ki a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy "a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között átvezesse hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba".
Szólt ugyanakkor arról is, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Voltak, akik szerettek volna "visszaszenderülni", és "a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát" - fogalmazott, megjegyezve: 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel.
Orbán nem lépett túl az öszödi beszéden
Az egyértelmű töréspont azonban - folytatta - 2006 ősze volt, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia - mondta Orbán Viktor. Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes "ütemkéséssel" ugyan, de "úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat", amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy "megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt". Ki gondolta volna 1994-ben, hogy "a mi politikai közösségünk" hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt forradalmat? - kérdezte, majd hangsúlyozta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.
A kormányfő összegzése szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással "reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk". Példaként említette a gazdaság beindítását, a családok, önkormányzatok kiszabadítását az "adósrabszolgaságból", a nemzetközi cégek, bankok megadóztatást és az IMF "hazaküldését". Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legnehezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasági átalakítások véghezvitelét is - tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es alkotmányt, amely - emelte ki - nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek szolgálatára. "Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget" - mondta Orbán Viktor.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kövér és a démonok
Az Országgyűlés elnöke szerint minden meghiúsult várakozás, vágy és csalódás ellenére a 20. század magyar történelmének nagy fordulópontjai közül a rendszerváltozás az egyetlen, amely az országnak nem vereséget, vérveszteséget és rabságot hozott, hanem legalábbis részlegesen visszanyert önrendelkezést, szabadságot és függetlenséget.
Kövér kiemelte: a rendszerváltozás esélyt adott szembeszállni a múlt démonaival és önérdekű válaszokat adni a jövő kihívásaira. A rendszerváltozás és annak szimbolikus időpontja, a negyed évszázaddal ezelőtti parlament megalakulása május 2-án, a diktatúrából a demokráciába, a kommunizmusból a jogállamba, az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a népköztársaságból a köztársaságba való átmenetet jelentette - idézte fel az Országgyűlés elnöke.
A Házelnök szerint a rendszerváltozás lehetőséget adott arra is, hogy a korábban államilag erőszakolt internacionalista nemzetárulás után a demokratikus magyar állam megkísérelje vállalni az egyetemes magyar nemzet iránt érzett felelősségét és kötelezettségét. Az Országgyűlés elnöke idézte az alaptörvény preambulumát, amely szerint Magyarország 1944. március 19-én elvesztett állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintik hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének - mutatott rá.
A 25 évvel ezelőtti nap jelentőségét jól érzékelteti, hogy Magyarország először tudta kiharcolni az esélyét annak, hogy az önrendelkezés birtokában, szabadon választott képviselői döntsenek az ország sorsát meghatározó legfontosabb kérdésekről. Ez akkor is igaz - folytatta - ha a "kommunista rendszer kimúltával hazánknak nem volt lehetősége a kommunista örökség visszautasítására". Ezért a demokratikus Magyarország egy gazdaságilag szándékosan eladósított, erkölcsi és nemzeti értékeiben megingatott, közösségeiben szétzilált társadalmat örökölt a kommunista diktatúra fenntartóitól.
"Az úgynevezett reformkommunisták a hatalom békés átadásával a rájuk omlani készülő, őket is maga alá temetni akaró csődtömeg kényszerű csődgondnoki feladatait ruházták át az első szabadon választott Országgyűlésre és kormányra" - vélte Kövér László. Tették ezt azért, hogy ők ne csupán mentesüljenek országlásuk következményei alól, de a diktatórikus hatalom képviselőiből a jogállam áldásaival élve a demokratikus hatalom kíméletlen bírálóivá legyenek - mutatott rá. Ez az egyik fontos - bár nem egyetlen oka annak -, hogy a rendszerváltással összefüggő viták immár negyedszázados távlat ellenére mostanáig sem jutottak nyugvópontra - rögzítette Kövér László.
Hozzátette: a viták végtelen spektrumát mutatja, hogy a vélemények a mindent elértünk optimizmusától a semmi sem változott nihilizmusáig terjednek. Kövér László szerint tény, hogy a magyar történelemben az akár fájdalmas, de nem elvtelen kompromisszumok megkötése mindig éles, hosszan tartó vitát eredményezett, mégis többet értek el velük, mint az ezek hiányában bekövetkezett politikai, katonai vereségekkel. A rendszerváltozáshoz való viszony értékválasztást tükröz - rögzítette. Ha életünk lényege a jólét, akkor az öröm csak viszonylagos lehet, ha az igazság, akkor szomorkodni is van ok. A szinte korlátlan szabadság sem általános jólétet, sem erkölcsi megtisztulást nem hozott - emelte ki.
A diktatúra elszenvedői és velünk élő áldozatai nem lettek a demokrácia nyertesei. Az 1990-es előtti időkben tanúsított elvszerű vagy elvtelen magatartás általánosságban sem előnyt, sem hátrányt nem jelentett a rendszerváltozás utáni Magyarországon, ha mégis, akkor leginkább a diktatúra kiszolgálói élvezhették, hogy a múlt rendszerben felhalmozott kapcsolatok a rendszerváltozás után is gyümölcsözőek maradtak - fejtette ki.
Kövér László idézte az első szabadon választott Országgyűlés házelnökének Varga Bélának a szavait, miszerint "nem elég mondani, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz…a magyar történelem legsúlyosabb éveiben becsületünkre vált az egység, mint 1956-ban is. Most a magyar egység ne legyen felületes szólam, hírünk a világban is függ ettől".
Az Országgyűlés elnöke szerint szavai negyedszázad után is időszerűek, hogy a kapott útravalót a politikai osztály mennyire nem fogadta el, jól mutatja, hogy a legtöbb kérdésben azóta nem közeledtek, hanem távolodtak a nemzeti minimumtól. A Házelnök szerint végtelen hosszúságú vitákat folytatnak evidenciákról és míg a térségben a belpolitikai viták és vádaskodások az ország határain belül maradnak, nem érintik az ország megítélését, addig úgy tűnik, hogy a magyar belpolitikai viták globálissá terebélyesednek. Ennek a helyzetnek a megszüntetése, a legnagyobb nemzeti közös nevező megtalálása az evidenciák felismerése, és ezzel a róluk folytatott terméketlen viták lezárása a rendszerváltozás óta vonszolt, egyre növekvő adóssága a magyar politikai elit egészének - állapította meg.
Kövér László azt kívánta, hogy "az örök haza érdekében a mindenkori népviselet valamennyi tagja szívén viselje": az önérdek soha nem kerülhet a közérdek elé, hogy felelősségük a nemzet jövője iránt egyetemleges, hogy a jövő nem tehető kockára a pillanat feletti uralomért, hogy a negyed évszázaddal ezelőtti rendszerváltozás vívmányaként a hatalom birtokosai mindig elszámoltathatók és leválthatók. Ha erre képviselői munkájuk során mindannyian tekintettel lesznek, akkor valóban joggal bízhatnak abban, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz - zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke. A rendezvényen jelen volt Antall József néhai kormányfő özvegye és Boross Péter volt kormányfő is.
