Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) nagyüzem volt tegnap. Az egészségügyi államtitkár ágazati egyeztető fórumra hívta a terület szakmai és érdekvédelmi szervezeteit, tanácskozott az Országos Fogyatékosügyi Tanács, és délután a szociális ágazati sztrájkbizottság is próbált megegyezésre jutni a még elégséges szolgáltatásokról. Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag valamennyi egészségügyi szakmai és érdek-képviseleti szervezet megfogalmazta, hogy a végéhez ért az ágazatban dolgozók türelme, azonnali bérrendezést és szerkezeti változtatásokat követelnek, mert már a betegellátásban is érződik a szakember- és eszközhiány. Zombor Gábor érdekegyeztető fóruma tehát most elsősorban a hibalista véglegesítéséhez és persze a kedélyek csillapításához kellett – legalábbis így látják a Népszavának nyilatkozó résztvevők.
Az államtitkárság közleményben tájékoztatott, hogy a megbeszélésen jelen volt a Magyar Védőnők Egyesülete, az Autonóm Területi Szakszervezet, az MSZ-EDDSZ, az Orvosi Egyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, az Országos Alapellátási Szövetség, a Magyar Kórházszövetség, a FAKOOSZ, és a Független Egészségügyi Szakszervezet. Az egészségügyi államtitkár a találkozón bejelentette, hogy a mai kormányülésre az ágazat követeléseinek részletes összefoglalójával érkezik, de ígérni egyelőre mindössze ennyit tudott. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy a pártoktól való távolságtartást hangsúlyozó hozzászólók a betegbiztonság helyreállítását tartották a legfontosabbnak, amihez meg kell oldani a szakma finanszírozási gondjait, ezen belül is elsősorban méltó béreket kell adni az orvosoknak és ápolóknak.
A szakszervezetek a várhatóan május 11-én folytatódó egyeztetésre készülnek a részletes elvárásokkal, amelyek között első helyen szerepel a túlórapénzek kifizetésének egyértelmű szabályozása, a pótlékok beépítése az alapbérbe. Kiss László most csak megemlítette, jövő hétfőn már részletesen is leteszi az asztalra azt a javaslatukat, hogy a személyi jövedelemadó tervezett egy százalékos csökkentésének összegét inkább egészségügyi bérrendezésre kellene fordítani. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábban ötvenezer forintos azonnali alapilletmény-emelést kért az államtitkártól. Az egyeztetésen a tárca közleménye szerint a résztvevő szervezetek megerősítették az egészségügyért felelős államtitkárt, hogy az intézmények valóban kifizetik a dolgozóiknak az elrendelt túlóráért és túlmunkáért járó összegeket, ám hozzátették, ezek elszámolási ideje nem egységes, ezen az eljáráson változtatni kell.
Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, Selmeczi Kamill értékelése szerint minden résztvevő a bérek rendezését nevezte az ágazat legfontosabb feladatának. Saját területén ez azt jelenti, hogy növelni kell a háziorvosi praxisok bevételeit, hogy meg lehessen emelni az orvosi és ápolói béreket. A szervezet elnöke úgy látja, a magyar gazdaság növekvő pályára állt, elő lehet tehát teremteni a jóléti ellátások javításának fedezetét. Ahhoz, hogy erről a politikai döntés megszülethessen, az ágazatban dolgozóknak minden információval segíteniük kell a döntéshozókat – érvelt Selmeczi Kamill, aki abban is reménykedik, hogy az alapellátást újraszabályozó törvény tervezetét is megtárgyalja mai ülésén a kormány.
A napi.hu értesülései szerint ezen a kormányülésen döntés születhet a szociális ágazatban dolgozók béremeléséről, ami az ígéret szerint júliustól kilencvenezer ember fizetését javíthatja. A kérdés két hete már eljutott a miniszterek elé, de akkor néhány kiegészítést kérve visszadobták a javaslatot. A lapnak Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár úgy fogalmazott: teljes a kormányzati egyetértés, hogy szükség van a béremelésre.
Kevésbé optimistán nyilatkozott a Népszavának Szűcs Viktória, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság ügyvivője a kormányzattal való tegnapi tárgyalás után, mert eddig sajnos még nem vehették kézbe az írásos bérrendezési javaslatot, csak szóban kaptak tájékoztatást, hogy új szociális bértáblát vezet be a kormány. Nem tartja teljesen megnyugtatónak a bérrendezésre éves szinten betervezett 15 milliárdos többlet összeget sem, úgy számolnak, hogy annak csak töredéke lenne idén kifizetve, de azt a kijelentést végképp nem, hogy kiegészítést kapna az, aki rosszabbul járna az új besorolásokkal. Változatlanul nincs szó klasszikus érdekegyeztetésről, csak egyfajta kormányzati tájékoztatásról – mondta lapunknak a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy a mostani egyeztetést is sikertelennek tartják emiatt. A bérrendezésre, a szociális ágazati érdekegyeztetés újraindítására és a munkaközi szünetnek a munkaidőbe történő beépítésére vonatkozó követeléseikre egyelőre csak formai válaszokat kapnak, tehát változatlanul fenntartják a sztrájkkészültséget. Mivel pedig elfogadhatatlannak tartják a tárca értelmezését, hogy elégséges szolgáltatás az, ha az adminisztratív jellegű feladatokon kívül minden szakmai munkát el kell látni sztrájk idején, a kérdés eldöntését majd a bíróságra bízzák. Szűcs Viktória a mai kormányülés döntéseitől teszi függővé a sztrájkbizottságuk további lépéseit.