A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény 2006. április 17-én lépett hatályba. A rendelkezést az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg. A második és harmadik Orbán-kormány azonban nemcsak az uniós beruházásokra, hanem a legtöbb nagyobb állami beruházást is a kiemelt projektek közé sorolt.
Holott gyakorlatilag e nélkül sem kellett számolnia ellenzéki önkormányzatok, megyei testületek akadékoskodásával. Az engedélyező hatóságok rendszerét pedig még az előző ciklusban központosította. Megszüntette például a projektekkel kapcsolatban a műemlékvédelmi szempontokat korábban gyakran sikerrel érvényesítő Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH), amit még az első Orbán-kormány hozott létre.
Az útépítések lassításáért felelősnek kikiáltott régészetet megrendszabályozta azzal, hogy a megszüntetett KÖH-ből a Miniszterelnökségre telepítette át az ágazati irányítást, az építési engedélyek kiadását pedig a katonai fegyelem alapján működő kormányhivatalokba delegálta.
Míg az első évben, 2006-ban négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2010-től kezdődően 981 darab beruházást minősített a kabinet kiemelt státuszúvá – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. A törvény 2012. évi módosítása megteremtette annak lehetőségét is, hogy a közigazgatási hatósági ügyek intézését a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott kísérje figyelemmel.
A megbízott többek között jogosult írásban soron kívüli feladat elvégzésére utasítani az eljáró hatóságok vezetőit, továbbá munkacsoportot hozhat létre, eseti egyeztetést kezdeményezhet. De ez egyes beruházások esetében a kormány „testreszabhatja” az engedélyezési hatóságokat is, ugyanis a beruházás kiemelt voltáról döntő kormenyrendelet felsorolja azokat a szakhatóságokat, melyeknek az engedélye szükséges a projekthez.
Ha mégis akadékoskodni akarna valaki, erre is van gyógyszer: a hatóságok döntését nem lehet megtámadni fellebbezéssel. Ha ezek a rendelkezések lettek volna érvényben korábban, Hunvald Györgyék minden probléma nélkül lebonthatták volna akár a teljes régi zsidónegyedet: civilek nem támadhatták volna meg a bontási engedélyeket, és nem lehetett volna számítani egy, a politikai fősodorral szakmai alapon szembehelyezkedő örökségvédelmi hivatal segítségére.
A törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül az a projektek, melyek részben vagy egészben európai uniós támogatásból vagy költségvetési támogatásból valósulnak meg. De az öt milliárd forintnyi koncessziós beruházások is ide sorolhatók, és az egyedi kormenydöntéssel finanszírozott projektek mellett, a legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, vagy környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő beruházás is lehet kiemelt.
Hogy ne okozzon gondot a Kossuth tér, vagy a Várkertbazár építkezése, a törvény szerint a kiemelt nemzeti emlékhelyek, és a kiemelt jelentőségű műemlékek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek felújítása is a törvény hatálya alá esik.
Kiemelt ügyek lettek a stadionépítések, 240 útépítési projekt, 280 szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos beruházás. De például a külföldi hátterű magánvállalkozások is, így a Mellow Mood Group csoport magyar projektcége, a Párizs Property Kft. által a Belvárosi önkormányzattól megvásárolt Párizsi Udvar felújítása is. A nyíregyházi LEGO-beruházás, a Hyginett Magyar-Amerikai Higiéniai Cikkeket Gyártó Kft. csömöri gyára, a Hankook Tire Magyarország Kft. által épített rácalmási gumiabroncs üzeme is.
Mindezek mellett számos kulturális beruházás is kiemeltté lett nyilvánítva, többek között a Liget Budapest projekt keretében az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kialakítása, a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása, a komáromi Csillag Erődben a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozása, illetve a hatvani Grassalkovich-kastély és park rekonstrukciója.
A Liget esetében a kormányzat nem elégedett meg a kiemelt státussal, a beruházás teljes területét egy állami cégbe vitték be. Erre azért volt szükség, mert a Liget közigazgatásilag Zuglóhoz tartozik, a kerületnek kellett volna terület rendezési tervét megalkotni. Így azonban az ellenzékié vált kerület nem kerül döntési helyzetbe. A Nemzeti Közszolgálai Egyetem esetében a kiemelt státuszt azzal fejelték meg, hogy a teljes területet az egyetem kapta meg, így a korábbi tulajdonosok albérlőként már sokkal gyengébben tudták érvényesíti érdekeiket.
