Ljasko azt hangsúlyozta, hogy Angela Merkel német kancellárnak is inkább Kijevbe és Minszkbe kellene utazni május 10-én és nem Moszkvába. Ljasko azonban hozzátette, Ukrajna számíthat Merkel segítségére függetlensége védelme terén és a kancellár támogatja az ország európai modernizációját és integrációját is.
A német háborús kártérítés kérdését nemrég a görög kormány is napirendre tűzte. Berlin akkor egyértelművé tette, hogy a követelésnek nincs jogalapja, mivel a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás minden ilyen témát lezárt jogilag. A német vezetés azt is kijelentette: hetven évvel a háború után bármely hasonló követelés elveszítette jogalapját.
Az ukrán politikus nyilván elsősorban azért vetette fel a kérdést, mert Angela Merkel bár a május 9-én nem vesz részt a II. világháború lezárása 70 éves évfordulójára rendezett moszkvai ünnepségen, 10-én Moszkvába látogat. Az ukrán felvetés azért is szerencsétlen, mert Németország nem csupán politikai, hanem anyagi támogatást is nyújt az államcsőd szélére sodródott Ukrajnának. Legutóbb április 1-én nyitott meg Kijev számára egy 500 millió eurós hitelkeretet. De a minszki tűzszüneti megállapodás sem jött volna létre Berlin és Merkel erőfeszítései nélkül.
Újrakezdődnek a február 12-én aláírt tűzszüneti egyezmény alkalmazásáról szóló egyeztetések a kelet-ukrajnai szeparatisták és Ukrajna képviselői között. A találkozóra május 6-án, Minszkben kerül sor, jelentette a Ria Novosti hírügynökség, a donyecki úgynevezett népköztársaság képviselőjének, Denisz Pusilinnak a bejelentése nyomán.
Pusilin vasárnap kérte a minszki kontaktcsoportnak nevezett, Oroszország, Ukrajna, a két szakadát terület valamint az EBESZ képviselőiből álló tárgyalóküldöttség összehívását, miután Donyeckben a hétvégén ismét heves harcok törtek ki. A felek egymást vádolják a tűzszünet megsértésével.