Nemzetközi körözési parancsot adtak ki a román hatóságok a tavaly december óta Magyarországon tartózkodó Markó Attila RMDSZ-es romániai magyar politikus ellen, akinek letartóztatását múlt szerdán rendelte el távollétében a román legfelsőbb bíróság.
A kisebbségi politikus és a román restitúciós bizottság kártérítési bizottságának másik hét volt tagja ellen március 9-én hivatali visszaélés gyanújával emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA), azzal vádolva őket, hogy 85 millió euró kárt okoztak az államnak azáltal, hogy a piaci értéknél magasabb kártérítéseket ítéltek meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. Az ingatlan felértékeléseket azonban nem a bizottság tagjai végzik, ők az erre hivatott szakbizottság előterjesztése alapján hagyták jóvá a kártérítéseket.
Markó ügye feszültséget szül a romániai román-magyar viszonyban, ugyanakkor a magyar-román államközi kapcsolatokban is. A politikus a Kossuth Rádiónak nemrég úgy nyilatkozott, hogy ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a magyar állam „nem engedi el a kezét”. A Népszava április 15-i megkeresésére, miszerint ez azt is jelenti, hogy Budapest nem adja ki, ha nemzetközi elfogatóparancs születik ellene, Markó elmondta, „- Ez alapvetően azt jelenti, hogy a magyar állam megvéd az igazságtalanságokkal szemben.
Nem tudok a magyar állam nevében beszélni, így nem tudom, hogy ez jelenti-e azt is, hogy nem ad ki, de azt igen, hogy minden jogi és más jellegű segítséget megad az igazság és a törvényesség helyreállításához. Ugyanakkor Magyarország nem nézheti - és nem is nézi - tétlenül, hogy magyar embereket a magyar egyházi javak visszaadása miatt meghurcolnak, hogy Romániában visszaállamosítanak. Tegnap, a Mandinerben megjelent interjújában azt mondta, reméli, hogy ha lesz is ellene európai elfogatóparancs, „a magyar állam az igazság oldalán marad, nem áll a jogtipráséra”.
Markó Attila ügye ugyanis a romániai visszarendeződés szimbóluma lett a romániai magyarság számára, miután első, három éves felfüggesztett börtönbüntetését azért kapta, mert a restitúciós bizottság tagjaként a vád szerint hozzájárult a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jogtalan visszaszolgáltatásához a református egyház számára. Az egyházi ingatlant pedig visszaállamosították. Ezután emeltek még két vádat ellene. Az egyiket múlt héten ejtették, egy nappal azt megelőzően, hogy elrendelték letartóztatását.
Tegnap a Népszava kérdésére Markó elmondta, nem kívánja kommentálni a történteket, de jelezni szeretné, „utolsó leheletéig küzdeni fog igazáért”. A nemzetközi elfogatóparancs új helyzetet teremtett, hiszen nem titok, hogy a körözött személy Magyarországon tartózkodik. Uniós szabályok szerint, ha egy körözött személyt igazoltatnak az unió bármely országában, a hatóságok kötelesek letartóztatni.
Ezt követően tartanak egy bírósági tárgyalást, amelynek a keretében leellenőrzik azt, hogy fennáll-e olyan feltétel, ami miatt nem lehetséges a kiadatás. Vagyis a magyar bíróság fog vélhetően dönteni arról, hogy Markó Attilát átadják-e Romániának, vagy sem.
