Hivatalos állami látogatást tesz az Egyesült Államokban a japán kormányfő. Abe Sinzo az egy hetes vizit első állomásán, Bostonban fejet hajtott a 2013-as terrortámadás áldozatai előtt. Az ünnepélyes fogadtatásra tegnap került sor a Fehér Ház előtt. Abe és Obama azonban – informálisan – már előző nap összefutottak, sétát tettek a washingtoni Lincoln-emlékműnél.
Az Egyesült Államok stratégiájának egyik prioritása az Ázsia felé fordulás, s e kapcsolatrendszerben kiemelkedő fontosságú az amerikai-japán stratégiai viszony. Obama és Abe csúcstalálkozóján a védelmi együttműködés megerősítése mellett a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése, illetve a 12 országot felölelő Csendes-óceáni Partnerség (TPP) kérdése is napirenden szerepelt.
New Yorkban már hétfőn fontos tárgyalás zajlott, a külügy- és védelmi miniszterek 2+2-es keretben folytattak megbeszélést. Amerikai részről John Kerry és Ashton Carter, japán részről Kisida Fumio és Nakatani Gen megállapodásban rögzítette, hogy új szintre emelik a védelmi együttműködést az Egyesült Államok és Japán között. Abe, aki 2006-2007-ben már állt a japán kormány élén, 2012-es második hivatalba lépését követően világossá tette, hogy egyik fő célja Japán nemzetközi szerepvállalásának erősítése, az önvédelmi erők fellépése előtt álló alkotmányos korlátok fokozatos lebontása.
Japán tavaly jelentősen átalakította fegyveres erőinek szerkezetét, Tokió a tervek szerint a jövőben gyakrabban kapcsolódik be nemzetközi békefenntartó és humanitárius missziókba. E folyamatba illeszkedik az amerikai-japán védelmi együttműködés kiterjesztése is.
A New Yorkban aláírt új védelmi együttműködési irányelvek értelmében a State Department, a Pentagon, illetve a japán kül- és védelmi minisztérium szorosabb koordinációs mechanizmust állít fel, ennek révén a jövőben több közös műveletben vehetnek részt. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező Japánt aggasztja a kínai fegyverkezés ütemének növekedése, Kína egyre erőteljesebb fellépése a Kelet-kínai-tenger térségében.
Tokió számára rendkívüli jelentőségű, hogy megerősítse az amerikai nukleáris biztonsági garanciákat. Kiterjesztik a hírszerzési, s az űrhajózási együttműködést is. Az új együttműködési irányelvekről Washington és Tokió hírek szerint Pekinget előzetesen tájékoztatta.
Nagy várakozás előzi meg Abe Sinzo mai beszédét, a washingtoni kongresszus két háza előtt. A beszéd várhatóan felöleli az amerikai-japán kapcsolatok alakulását az egykori szembenállástól, a második világháborús kapitulációtól a mai stratégiai partnerségig. Az ázsiai térség államai Abe szavaiban a japán történelmi revizionizmus jeleit keresik majd.
Dél-Korea – a The Washington Post jelentése szerint – előre lobbizott az amerikaiaknál, jelezve, jó néven vennék, ha a japán kormányfő a kongresszusi beszédben bocsánatot kérne az egykori birodalmi Japán második világháborús szerepvállalásáért, a japán hadsereg által prostitúcióra elhurcolt koreai nők szenvedéseiért. Alighanem áthidaló megoldásként Abe hétfőn, a Harvard Egyetem diákjai előtt mondott beszédében sajnálkozását fejezte ki az elhurcolt embereknek okozott felmérhetetlen szenvedésekért és fájdalomért.
Japán kormányfő egyébként első alkalommal mond beszédet az amerikai képviselőház és a szenátus együttes ülésén. Abe számára személyesen is különösen jelentős ez, mivel nagyapja, Noboszuke Kisi nyomdokaiban jár, ám az egykori japán kormányfő 1957-ben még csak a képviselőházi honatyák előtt szólalhatott fel. Idén Abe már a harmadik külföldi méltóság, aki a kongresszusban szerepel. Március 3-án Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, március 25-én pedig Asraf Gáni afgán elnök szólalt fel.
