Európai Unió;Ukrajna;Donald Tusk;békefenntartók;Petro Porosenko;

Porosenko szerint öt év alatt teljesítik az uniós tagság feltételeit FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY

- Uniós tagságot kér Kijev

Az Európai Unió egyelőre nem teljesíti Kijev kérését, nem küld uniós békefenntartókat Ukrajnába, de nemsokára egy „értékelő” misszió fogja a helyszínen megvizsgálni a szükségleteket és lehetőségeket. Petro Porosenko ukrán államfő uniós tagságot sürgetett.

Kijevben tárgyaltak tegnap az Európai Unió vezetői. Ez volt a tizenhetedik EU-Ukrajna csúcstalálkozó, de a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírása óta az első. A megbeszélések középpontjában a minszki fegyverszüneti egyezmény teljesítésének helyzete, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében teendő lépések valamint a Kijev által kért uniós békefenntartók kérdése állt.

Az Európai Uniót Donald Tusk az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke képviselte, Federica Mogherini az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az utolsó percben mondta le a részvételt, a Földközi- tengeren kialakult menekültügyi helyzet kapcsán Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral a helyszíneket látogatta meg.

Petro Porosenko ukrán államfő és a kijevi vezetés már a minszki február 12-i fegyverszüneti egyezmény aláírása után azzal a kéréssel fordult a Brüsszelhez, hogy az EU küldjön békefenntartókat a megállapodás végrehajtásnak biztosítása végett a kelet-ukrajnai konfliktusövezetbe.

Az Unió nem utasította el kerek-perec a kérést, de jelezte, nincs ilyen funkciója, uniós békefenntartó egységek nem léteznek, de amennyiben Kijev kérését hivatalosan is megfogalmazza, megvizsgálják azt. Múlt héten az EU az ukrán kérés ellenére sem fogadott el határozatot a kérdésben, jelezte, az EU-Ukrajna csúcs után térnek vissza a békefenntartók kérdésére.

Tegnap, a csúcstalálkozó után az uniós vezetők és Porosenko elnök közös sajtótájékoztatóján Donald Tusk elmondta, az EU pillanatnyilag nem küld békefenntartókat Ukrajnába, de a közeljövőben egy civil értékelő bizottság megy a helyszínre, felmérni a helyzetet és lehetőségeket.

„Tudjuk, hogy Ukrajna továbbra is az uniós katonai misszióban reménykedik”, mondta a Tanács elnöke, hangsúlyozva, hogy ez most nem lehetséges, az EBESZ küldöttség megerősítése a prioritás, amelynek a minszki egyezmény végrehajtásának felügyelete a feladata. Szükség esetén az EU további száz fővel növeli az EBESZ küldöttséget.

Tusk ezúttal is megjegyezte, hogy Kijev számíthat Brüsszel és a nyugati partnerek támogatásra, de meg kell hoznia a szükséges politikai-gazdasági reformlépéseket. „A reformok jelentik a legjobb választ az agresszor számára és a hősök emlékére," mondta a lengyel politikus.

Petro Porosenko államfő a csúcstalálkozót megnyitó beszédében azt állította, hogy Ukrajna a következő öt évben teljesíteni fogja az EU-csatlakozás minden feltételét. Úgy vélekedett, hogy az Uniónak el kell ismernie Ukrajna jogát a teljes tagságra, mert ez az orosz agresszióval és a háborús nehézségekkel küzdő ukrán népnek nagyon fontos lenne, hogy elismerjék törekvéseit, hogy az Unió kimondja, hogy Ukrajna is, mint bármely más állam, EU-tag lehet, amennyiben teljesíti a csatlakozás feltételeit.

További szankciókra számíthat Moszkva
Még a csúcstalálkozó kezdete előtt Donald Tusk elmondta, ha Oroszország nem tartja tiszteletben 100 százalékig a minszki fegyverszüneti egyezmény előírásait, a szankciók júliusi meghosszabbítására számíthat.
Bár tisztában van azzal, hogy nem minden EU tagállam támogatja a szankciókat, Tusk bízik abban, hogy akárcsak márciusban, ezúttal is sikerül mindenkit meggyőzni a Moszkva elleni büntetőintézkedések fenntartásáról.Hasonló álláspontot jelentett be Angela Merkel német kancellár is Varsóban, a két - lengyel és német - kormány közös ülését záró sajtótájékoztatón.

A Clinton Alapítvány cáfolja, hogy gondok lettek volna az átláthatósággal, s összeférhetetlenség történt volna, amíg Hillary Clinton állt az amerikai külügyminisztérium élén. A jótékony célokat támogató alapítvány szerint kínosan ügyeltek arra, hogy ne sértsenek törvényt. Maura Pally, az alapítvány ügyvezetője nyilatkozatban közölte, az alapítvány honlapján közzétette az adományozó államok nevét és az adományok összegét is.