Tartották magukat a hallgatók az ultimátumhoz: éjfélig türelmesen vártak, hátha a kormány teljesíti a követelésüket és kiadja a felsőoktatás átalakításának hatástanulmányait - tudta meg lapunk. Múlt szerdai tüntetésükön egyetemista diákok és oktatóik, az akkor még Wallenberg iskoláért is demonstráló középiskolásokkal karöltve szólították fel a kormányt és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) arra, hogy hétfőig hozzák nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek indokolttá teszik a felsőoktatási karok eltörlését illetve átalakítását. "Mi tartjuk magunkat ahhoz, amit szerdán mondtunk. Vagyis éjfélig még adunk időt" - nyilatkozta a Népszavának az egyik szervező. Hozzátette azonban azt is, amennyiben nem teszi közzé a kormány a hatástanulmányokat, "erősen kezd elgondolkodtatóvá válni, hogy egyáltalán léteznek-e", eddig ugyanis semmilyen releváns tanulmánnyal nem igazolták a koncepció helyességét.
A szervezők szerint a gondosan betartott határidővel is azt bizonyítják, hogy a kormány az, aki nem tárgyalóképes, és amely nem kommunikál az egyetemek, főiskolák illetékeseivel. A kabinet azonban nyilvánvalóan máshogy emlékszik a konzultációkra: tegnap az Országgyűlésben Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy kevés olyan jogszabály-tervezet van, amely annyi egyeztetésen esett át, mint a felsőoktatási stratégia. Az Emmi parlamenti államtitkára arról is beszélt: csak azért szólnak bele az egyetemi autonómiába, hogy jól gazdálkodjanak a pénzzel, így igazából ezzel csak segíteni akarnak. Ezzel viszont Rétvári gyakorlatilag elismerte azt, ami ellen a diákok tiltakoztak, vagyis, hogy igenis csorbítják a felsőoktatási intézmények függetlenségét. A demonstráció okainak csupán egy része és kiváltója volt ugyanis bizonyos szakok eltörlése. Utóbbi ügyben a Felsőoktatási Kerekasztal múlt keddi ülésén a kormány látszólag visszavonulót fújt, így a legnagyobb felháborodást keltő - a kommunikáció és a társadalomtudományi - szakok maradása, ám átalakítása mellett döntött, miközben a stratégia egyetemi autonómiát érintő részét nem vonta vissza.
Magyarán a kormány vagy nem értette meg a diákok követeléseit, vagy átveri a hallgatókat. Mindkét verzióba beleillik Palkovics László tegnapi, a Napi Gazdaságnak adott interjúja is, amelyben a felsőoktatásért felelős államtitkár közölte: nem tud válaszolni arra kérdésre, hogy miért féltik a tiltakozók az egyetemek autonómiáját, hiszen azt "nem mondták el neki". De a félrevezető kormányzati kommunikáció ékes példája lehet a legutóbbi, "okafogyottá váltak a diáktüntetések" felütésű közleményük is. Az Emmi szerint ugyanis "teljes mértékben megvalósul az egyetemi autonómia és a szabad szakválasztás, ahogyan eddig is".
A technika legalábbis hasonló a 2012-eshez, mikor a mostanihoz hasonló módon a hallgatói demonstrációknak csak azokat a részleteit hallották meg, amelyeket akartak. Akkor nem csökkentették ugyan drasztikusan az államilag támogatott helyek számát, viszont maradt a hallgatói szerződés, és bevezették a kancellária rendszerét is. Ennek újabb lépcsőfoka a jelenleg tervezett konzisztórium, vagyis egy olyan, az egyetemeket, főiskolákat irányító, fenntartói testület, amely gazdaságilag "segíti" az intézményeket. A konzisztórium öt tagjából hármat a miniszter nevez ki, a maradék két helyet pedig az egyetem részéről a kancellár és a rektor tölti be, vagyis az állam teljesen átveszi a hatalmat az intézmény mindennapi döntései fölött. A szintén a függetlenség sérelmére felhatalmazott kancellárral és a kormány három választottjával szemben állna a rektor szavazata, a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) szavát pedig még említésre sem méltatták a tervezetben.
A konzisztórium és az egyetemi autonómia összefüggéséről egyébként szerdára szervez az ELTE HÖK egy beszélgetést, ám a felszólalók listája meglehetősen egyoldalúra sikeredett, ami nem is csoda, hiszen a fórumon résztvevő felsőoktatási államtitkár még az ATV vasárnap esti műsorában is csak külön blokkban volt hajlandó nyilatkozni, a többi meghívott vendéggel - így Hiller István volt oktatási miniszterrel, Majtényi Balázs, az ELTE-TáTK Nemzetközi Tanulmányok szakának oktatójával és Radó Péter oktatási szakértővel - nem kívánta ütköztetni érveit.
Persze Gyurcsány a hibás
"Olyan mennyiségű kárt okoz ennek az országnak, ami most már lassan nem is mérhető" - jelentette ki a Kossuth Rádióban tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki Niedermüller Pétert "illette" ezzel a véleményével. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció politikusa ugyanis bejelentette: pártja állásfoglalást kér az Európai Bizottságtól, mert úgy látja, a kormány felsőoktatási elképzelései több ponton is szembe mennek az Európai Uniót jellemző értékekkel. És bár a kormányszóvivő eredetileg arról beszélt, jövő szerdai ülésén már biztosan tárgyalni fog a felsőoktatás átalakításáról a kormány.
Mezey: Parragh diktál
Döntő szava van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a felsőoktatás átalakításában, pedig a Parragh László vezette testület szemlélete a dialektikus materializmust idézi - mondta a VS.hu-nak adott interjújában Mezey Barna. Az ELTE rektora szerint a felsőoktatás az egyetemi autonómia szempontjából határponthoz ért, ugyanis az MKIK részvétele döntő mértékben határozza meg a felsőoktatási politikáját. Önmagában az, hogy a kamara ott ül a Felsőoktatási Kerekasztalon, és megnyilatkozik felsőoktatás-politikai szakkérdésekben, oktatási ügyekben is, már meghatározó. "Az MKIK ötleteiből szinte mindig valóság lesz. Parragh úr vétója elég volt ahhoz, hogy az egyetemi vezetők, szakemberek által egyébként támogatott felsőoktatási stratégia, amit még Klinghammer István államtitkár dolgozott ki, megbukjon" - emlékeztetett a rektor.
