Ezt követően zavargások törtek ki az országban. Az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy 2013. augusztus 14-én a biztonsági erők Kairóban feloszlattak két, heteken át tartó tömeges tüntetést, amelyeken Morszi hívei tiltakoztak az iszlamista államfő elmozdítása ellen. A biztonsági akcióban több száz, egyes források szerint több mint ezer ember vesztette életét.
Morszit két másik percben is halálbüntetéssel sújthatják, az egyik eljárásban azzal vádolják, hogy külföldi hatalmakkal szemben kémkedett, a másik pert pedig amiatt indították vele szemben, mert 2011-ben kiszabadult a börtönből az arab tavasz, az akkori elnök, Hoszni Mubarakkal szembeni megmozdulások idején.
Szakértők sem zárják ki a lehetőségét annak, hogy a mai ítélethirdetés során a legsúlyosabb büntetést szabják ki Morszira. Az eltelt másfél évben a Muzulmán Testvériség több száz tagját sújtották halálbüntetéssel. A szélvész gyorsasággal lezárt ügyeket az ENSZ is élesen bírálta, a világszervezet szerint ilyenre nem volt példa a közelmúltban. Az Abdel-Fattah esz-Sziszi elnök fémjelezte vezetés célkeresztjébe kerültek azok a szekuláris és liberális aktivisták, akiknek szintén szerepük volt a Mubarakkal szembeni tüntetésekben. Az arab tavasz utáni visszarendeződés egyértelmű jele volt az is, hogy tavaly novemberben egy bíróság felmentette a gyilkosság vádja alól Mubarakot, Morszi elődjét. A volt államfőt eredetileg több száz tüntető meggyilkolásában játszott szerepéért ültették a vádlottak padjára.
Bér a jelenlegi vezetést demokratikusnak enyhén szólva nem lehet nevezni, Abdel-Fattah esz-Sziszi adminisztrációja mégis széleskörű népszerűségnek örvend a lakosság körében. Az egyiptomiak számára ugyanis fontosabb a viszonylagos biztonság a demokráciánál, amely számukra a bizonytalan belpolitikai helyzet, a kiszámíthatatlanság szinonímájá vált.
Szakértők biztosnak tartják: ha Morszit nem is sújtják ma halálbüntetéssel, akkor is élete végéig börtönben kell maradnia. „Az igazságszolgáltatás a politika eszköze, s felettébb ritka, hogy egy ítéletet objektív indokok alapján hoznak meg” – fejtette ki a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok intézetének munkatársa, Karim Bitar az AFP-nek. H. A. Hellyer, a washingtoni Brookings Intézet elemzője ugyanakkor úgy véli, ha halálos ítélet születne, akkor sem valószínű, hogy végrehajtanák azt. Egy esetleges kivégzés ugyanis beláthatatlan belpolitikai következményekkel járna, a jelenlegi vezetésnek azonban nem áll érdekében, hogy feszítse a húrt. Ráadásul igen rossz nemzetközi visszhangja is lenne.
A jelenlegi vezetés egyébként 2013 decemberében minősítette terrorszervezetnek a Muzulmán Testvériséget.