;

EU;EP;USA;Donald Tusk;

- Szabad kereskedelem vagy diktátum?

Továbbra is nagy viták folynak arról, mennyire lenne hasznos az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű egyezmény elfogadása. Brüsszelben olyan amerikai vélemény is elhangzott, amely szerint a megállapodás többek között a környezetvédelmet is veszélyeztetné.

Az európai politikai arénában az egyezményt elsősorban a jobboldali Néppárt támogatja, míg legfőbb ellenzői a zöldek és a baloldali szocialisták, kommunisták. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk személyesen is elkötelezte magát a TTIP mellett, és mindent elkövet azért, hogy 2015 végéig megállapodás szülessen a lényegi kérdésekről. Jórészt az Európai Bizottság is ezen dolgozik, sokáig még a tárgyalások részleteit is igyekeztek titokban tartani. Az Európai Parlamentben viszont jól szervezett az egyezmény ellenzéke, képviselői együttműködnek környezetvédő és egyéb civil szervezetekkel. Az EP nemzetközi kereskedelmi bizottsága e héten szavazott volna a TTIP-jelentésről, ám a szavazást május végére kellett halasztani. A bizottság tagjai ugyanis összesen 898 módosító indítványt nyújtottak be, amelyek megvitatása és feldolgozása hosszú hetekbe kerül. Az ellenzők fő érve az, hogy ha az egyezményt jelen formájában fogadja el az EU, akkor az Egyesült Államok cégei rákényszeríthetik az európai országokat arra, hogy törvényileg is engedélyezzenek eddig tiltott, veszélyes, káros termékeket és eljárásokat. A TTIP „gerincét” ugyanis az a szabály adná, hogy a vállalatok bírói úton kötelezhetnék a kormányokat minden olyan törvény eltörlésére, amely gátolja a szabad kereskedelmet.

Természetesen az Egyesült Államokban sem mindenki támogatja a vállalatok ilyesfajta túlhatalmát a demokratikusan választott kormányok felett. Az Európai Zöldek meghívására a napokban az EP brüsszeli épületében Sharon Treat amerikai jogásznő ismertette a TTIP amerikai ellenzőinek érveit. Treat asszony huszonkét esztendőn át képviselőként, majd szenátorként tagja volt Maine állam kongresszusának, és egész életében kereskedelmi joggal foglalkozott. Sharon Treat szerint az egyezménytervezet jelenlegi formájában aláásná a demokratikus intézményeket, és a külföldi befektetők bármelyik országban meggyengíthetnék az ottani törvényeket. A TTIP annak a hiányos és rossz amerikai rendszernek az átvételére kényszerítené az Európai Unió tagállamait, amely az Egyesült Államokban megakadályozta a szükséges egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok bevezetését. Lényegében hatályon kívül helyezné az elővigyázatosság elvét, és arra kényszerítené az európai államokat, hogy bármilyen biztonsági kontroll nélkül engedjék be területükre az amerikai termékeket.

A volt szenátorasszony arra is rámutatott, hogy a TTIP nemcsak az európai országoknak, hanem az Egyesült Államok egyes szövetségi államainak is lehetetlenné tenné szigorúbb környezetvédelmi és egyéb törvények elfogadását. Mivel Maine állam bővelkedik a természeti szépségekben, politikailag pedig hagyományosan mérsékelt és progresszív, álláspontja egybeesik saját szűkebb hazája érdekeivel is. Sharon Treat szerint az amerikai lakosságnak sem érdeke, hogy saját törvényhozói helyett a jövőben senki által nem választott nemzetközi testületek döntsenek olyan kérdésekről, mint az élelmiszerek, a kémiai termékek, a növényvédő szerek biztonsága, a környezet védelme. Példaként elmondta, hogy hazájában ma is forgalmazható 82 olyan növényvédő szer, amelyeket az EU-ban már betiltottak. A legtöbb amerikai szövetségi államban pedig még meg sem kell jelölni a genetikailag módosított termékeket. (Vermont államot, amelyben kötelező a jelölés, már be is perelte egy óriáscég.) Az amerikai vállalatbirodalmak nyíltan hirdetik, hogy a biztonság „legalacsonyabb kötelező fokánál” többet nem szabadna kikötni a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és egyéb törvényekben.

Sharon Treat a Népszava kérdésére elmondta, hogy az Egyesült Államokban is sok ellenzője van a TTIP-nek. Csak a napokban több mint száz környezetvédő és agrárszervezet fordult a kongresszusi képviselőkhöz a jelenlegi tervezet elutasítását követelve. Maine államban mára, április 18-ára terveznek tüntetést, amelynek az egyik szónoka, Brüsszelből visszatérve, ő maga lesz. Az államok helyi kongresszusainak mintegy ezer képviselője tagja a környezetvédő lobbinak, amely igen kritikusan viszonyul a megállapodás-tervezethez. Mivel a TTIP a demokratikusan választott képviselők kezéből senki által nem választott nemzetközi bürokraták kezébe adná a döntéseket, mindkét nagy amerikai pártból sok az ellenzője.

Az Orbán-kormány, miközben itthon a nemzeti függetlenséget emlegeti, Brüsszelben a Néppárt többségével együtt támogatja az európai szuverenitás feladását jelentő egyezményt. Egyedül a magyar GMO-mentesség fenntartását szeretnék elérni. Holott a GMO kérdése csak apró részlete az egész egyezménynek. Uniós tagságunk egyik nagy vívmánya, hogy kötelezően át kell vennünk az egészségünket, környezetünket, vizeinket és a levegőt védő jogszabályokat. A TTIP ezt a jól működő rendszert veszélyeztetné. Ezért a magyar baloldalnak érdemes lenne aktívabb és progresszív módon részt venni az egyezmény vitájában.

Parlamenti választást rendeznek vasárnap Finnországban. A voksolás nagy esélyese a liberális Centrumpárt, de bekerülhet majd az új kormánykoalícióba a bevándorlásellenes Igazi Finnek nevű tömörülés is.