A Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi tájékoztatásával egyidőben ugyanakkor megérkezett az egészségügyi államtitkárság közleménye, miszerint "miniszterelnök felkérte az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy a jövő hét elejére dolgozza ki azt a kormányhatározatot, amely révén Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár számára lehetővé válik: a lehető leghamarabb megkezdje a kórházakkal és a beszállítókkal a konkrét egyeztetéseket a kórházak konszolidációjáról". Ráadásul a kormány heteken át hitegette a sajtót, lapunkat legalábbis biztosan, hogy az ezzel foglalkozó kormányülés után részletes felvilágosítást adnak, s válaszolnak a szakmai szervezeteknek is. A szaktárca ugyanis hetek óta ignorálta a választ a kórházi beszállítóknak, amelyek folyamatosan jelezték: napi 150 millió forinttal nő a fekvőbeteg-ellátó intézmények tartozása, s az ígért 60 milliárd sem lesz sokra elég, hiszen a kórházi adósságállomány mára meghaladja a 90 milliárd forintot.
A kabinet semmiféle érdemi tájékoztatást nem ad a kórházak struktúraátalakítása ügyében sem, sőt, tegnap Lázár az egészségügyi fejlesztések között az uniós kórház-rekonstrukciókat, valamint a háziorvosok praxisdíjának idei emelését hozta csak föl. Utóbbit egyébként akkor is említette, amikor a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok - szerinte történelmi - béremeléséről beszélt. Bejelentette azt is, hogy 2016. július 1-től - ha a nemzetgazdasági miniszter erre "ad pénzt" a jövő évi költségvetésben - 30-50 százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak, több tízezer kormánytisztviselőnek.
Lázár kérdésre beszélt arról is, "mindannyiunk" érdeke, hogy az Országos Roma Önkormányzat vezetősége mihamarabb tisztázza magát az utóbbi hetekben egyre súlyosbodó és sokasodó vádak alól. A Farkas Flórián miniszterelnöki megbízottba (az ORÖ elnökébe) vetett kormányfői és kormányzati bizalomra vonatkozó kérdést ugyanakkor azzal hárította el, a bizalom addig él, amíg minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, hogy visszaéltek vele. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, ma Magyarországon "a közbizalom a roma vezetőkkel kapcsolatban rendkívül törékeny", így az érintetteknek kiemelt felelősségük van.
