Az utóbbi időben számtalan bírálat érte a Liget Budapest Projektet, a civilek mellett legutóbb éppen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára fogalmazta meg a Magyar Narancsnak adott interjújában, hogy az ő tetszését nem igazán nyerte el a múzeumi negyed. A politikus többek között azt mondta, a mindenképpen költözésre ítélt Nemzeti Galériát a Várban hagyná (az első Orbán-kormányhoz köthető Művészetek Palotáját tervező Zoboki Gábor építész is ezt preferálja), a köztársasági elnök hivatalát pedig a Budavári Palotához tartozó egykori Munkásmozgalmi Múzeum helyén tudná elképzelni.
A Fidesz politikusai közül többen is bizonytalanságuknak adtak hangot, fél éve Hoppál Péter kulturális államtitkár az ATV-ben tett említést arról, hogy csupán 50 százalék esélyt lát arra, hogy felépül a múzeumi negyed. Tény és való, hogy nagyléptékű beruházás elé néz a kormány, de mivel előzetesen arról tett ígéretet, hogy az idei év végén, legkésőbb 2016 elején megkezdik az építkezési munkálatokat, a kijelölt időpont közeledtével még gyanúsan sok a hiányzó láncszem. Valós koncepció, végleges tervek nélkül pedig nehéz úgy belevágni a fejszénket valamibe, hogy az ne törjön bele.
Utazó múzeumok
A szervezés viszont már most gőzerővel folyik. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum április 15-én bezárta kapuit, állandó kiállításaiból a Duna pesti partján álló Bálna épületében rendeznek erősen leszűkített tartalmat felvonultató kiállítást. A hivatalos tájékoztatás szerint a válogatás mintegy három évig lesz látogatható az eddig kihasználatlan központban. Addig azonban a múzeum teljes átalakításon esik át. A tervek szerint a Közlekedési Múzeumot nem csupán a második világháború során elszenvedett bombatámadás előtti állapotába állítják vissza, hanem kibővítik két föld alatti szinttel is, így az 2018-tól még több jármű egységes bemutatására – talán a közlekedés összes dimenziójának felvonultatására – lesz alkalmas.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a projekt miniszteri biztosa, úgy vélekedik, a kiállított tárgyak monumentális mérete miatt a költözés az átlagosnál időigényesebbé válhat, de reményei szerint a nyár végére megvalósulhat az áttelepülés. „Ősszel már a nagytestű, nagytömegű közlekedési eszközök is áttelepülnek, bár az elhelyezésük mindig gondot jelent” – fogalmazott. Rendkívül kevesen tudják, hogy helyszűke miatt annak idején a Közlekedési Múzeumhoz tartozó Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításnak a Petőfi Csarnok tetején találtak helyet, de a múzeum tulajdonát képezi az igencsak népszerű Vasúttörténeti Park „állománya” is.
A Szépművészeti Múzeum február közepétől mintegy három esztendeig zárva tart. A rekonstrukció során megújul a világháború óta romos Román csarnok, kijavítják a tetőzetet, új kiállítótereket, raktárépületet és éttermet hoznak létre. Az átalakítástól függetlenül megőrizné intézményi önállóságát a továbbiakban is, viszont bekebelezné a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi előtti anyagát.
Ez a beolvasztás a Liget Projekt legrizikósabb vállalkozása, szakmabeliek sorra kritizálják a döntést, mondván az öncélú és nincs szakmai alapja, hiszen nem készültek komoly hatásvizsgálatok, háttértanulmányok. L. Simon László fentebb említett kijelentését követően más építészek is úgy vélték, a Galéria számára megfelelő helyszín maradhatna a Vár a továbbiakban is, azonban a döntés végleges: a városligeti Petőfi Csarnok helyén fog állni az Új Nemzeti Galéria, amely a Ludwig Múzeum épületével egészül ki.
A nemzetközi tervpályázat kedden zárult le, a japán SANAA és a norvég Snöhetta irodák nyerték el az első díjat. Az Index cikke szerint viszont "a norvégok azt gondolhatták, Magyarország tényleg olyan világ háta mögötti hely, mint amilyennek a hírekből látszik, és itt talán még internetünk sincs. Szóval senkinek nem tűnik fel, hogy ezt az épületet 2007-ben már megépítették, igaz Oslóban, ami drága hely, magyarok tök ritkán jutnak el oda. A Snøhetta remek operaházat épített két egymásba forgatott ékből: pont olyan módon, mint ahogy a budapesti tervben is látható."
A felépítendő múzeum végleges tervezőit a következő időszakban, többlépcsős egyeztetés keretében szakmai és pénzügyi szempontok alapján választják ki. A tervek alapján azonban már most világossá vált, hogy bármelyik alkotás valósul is meg, az mindenképpen rendkívül újszerű lesz.
Fotóbirodalom vagy zenei nagyhatalom?
A kormány alapvető szándéka az, hogy a főváros múzeumai ne a város különböző pontjain legyenek szétszórva, hanem számtalan világváros példáját követve, egy adott területen, egymás szomszédságában álljanak. A városligeti múzeumi negyed ennek értelmében a Szépművészeti, az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum mellett otthont adna további kiállítótereknek. A Fotó Múzeum Budapest váltaná fel a Kecskeméten üzemelő, alulpozícionált Magyar Fotográfiai Múzeumot, amelynek jelenleg évi háromezer látogatója van.
A múzeumi beruházás következményeit vizsgáló tanulmány szerint az új épület játszi könnyedséggel elérhetné a még irracionálisnak hangzó 100-150 ezer fős látogatottságot; említésre méltó, hogy korábban még 300 ezer látogatót jósoltak. „Vannak fotóművészeti világsztárjaink: példának okáért Moholy-Nagy László, André Kertész, Robert Capa és Brassai a világon bárhol nagy elismerésnek örvend” – mondta el lapunk megkeresésére Baán László, aki hozzátette, az önálló fotóművészeti múzeum ellenére a Mai Manó Ház és a Capa Központ továbbra is sikeres tudna maradni. A tervek szerint a vidéki épület továbbra is fotográfiai kiállítóhelyként tudna szolgálni, azonban elsősorban raktárként használnák.
Kiemelt szempont, hogy épületet találjanak azoknak a tárgyaknak, amelyek építészeti emléket, kortörténeti dokumentumot képeznek. Míg most egy nagyközönség elől elzárt raktárban állnak az értékek, addig a megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum is a múzeumi negyedben kapna helyet.
„A Magyar Építészeti Múzeum és Központ feladata a magyar építészet történetére vonatkozó emlékek gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása” – tanúsítja a hivatalos definíció. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb, egy építészettel foglalkozó múzeum abban a tekintetben paradoxonnak számít, hogy a vizsgált tárgyak monumentális mérete miatt nehezen kialakítható.
Balázs Mihály Kossuth-díjas építész érvei szerint a legtöbb emlék nem mozgatható és csupán adott kontextusban értelmezhető helyesen, ilyenformán képtelenség bemutatni őket. „Az építészetnek vannak olyan „melléktermékei”, amelyek önmagukban kor-, illetve kultúrtörténeti emléket képviselhetnek, de egy-egy építészeti rajznak képzőművészeti jelentősége is lehet. Ezeket ki lehet állítani, de a dokumentumok összegyűjtését sokkal fontosabbnak vélem. Egy archívum, információs tár több ezer évre visszanyúló építészeti kordokumentumokat őrizhetne” – fogalmazott Balázs Mihály. Azonban úgy néz ki, az épület nem csupán gyűjteni és rekonstruálni fog, hanem az építészeti emlékeket más összefüggésbe helyezi: az elavult módszerek helyett háromdimenziós izgalmakkal bombázzák majd a fiatalabb közönséget.
A Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects terve alapján épül meg. A légies épület tulajdonképpen egy fura pavilonalakzat, amelynek a fény beeresztéséül szolgáló átlyuggatott tetejét üvegfalak és vékony pillérek tartanák. Az épületben a földszinten két előadótermet és szabadtéri színpadot terveznek kialakítani, föld alatti szintje kiállítótér lenne, a tetőszerkezet pedig a kiállítói lehetősége mellett oktatási és múzeumi térként üzemelne. Egy laikus számára nehezen elképzelhető a múzeum felépítése és működése, éppen ezért a megvalósítás remekbe szabott lehetőségként szolgálhat a kivitelezőknek.
Az már más kérdés, hogy egyáltalán van-e igény arra, hogy a magyar zenének egy komplett múzeumot szenteljünk, még ha Kodály Zoltán vagy Bartók Béla neve képes érdeklődést is csiholni. Amennyiben a múzeum követni fogja osztrák sógoraink leleményességét, a bécsi zeneházhoz hasonlóan a hangok és a befogadó közötti kapcsolatot interaktív módon tárják fel. A jelenleg a Kossuth téren álló Néprajzi Múzeum szintén önálló épületben működne a Városligetben, azonban az új intézmény részletei még nem teljesen átláthatóak.
Hátrányban a környezet
Habár értjük a „minden egy helyen” irányelv logikáját, fővárosunk második legnagyobb közparkjának jövőbeni sorsa mégis némi egészséges aggállyal tölt el minket. Vajon képes-e a Liget arra, hogy elbírjon egy olyan komplexumot, amely öt új múzeumot foglalna magában? Jelenleg 5, 7 százalék a terület beépítettsége, azonban ez a szám mindenképpen nőni fog, még akkor is, ha bizonyos meglévő épületek lebontásával számolunk. Hiába ígérte a Liget Budapest Projekt vezetősége, hogy a terjeszkedéssel a zöld környezet nem csökkeni, hanem nőni fog, ezt mégiscsak nehéz elhinni.
A környéken lakók számára a Liget évszázadok óta a kikapcsolódás helyszíne, de a következő három évben a munkagépek fülsiketítő zaja, a zöld környezet megkurtítása, ezt követően pedig a turizmus élénk jelenléte miatt az itt lakó még csak nem is álmodhat valós pihenésről. Szintén nem mellékes szempont az sem, hogy több száz autós számára nyújt ingyenes parkolóhelyet az Ötvenhatosok tere (a volt Felvonulási tér), amelynek egyébként bizonyos részei egykoron a park zöld területét képezték. Talán lesz itt is hasonló föld alatti parkoló, mint a Szent István-bazilika szomszédságában?
Baán László úgy fogalmazott, kulcsszerepet szánnak a parkolás átszervezésének is: „egy 600 férőhelyes P+R parkoló épül a Mexikói útnál, a Városliget szélén pedig mélygarázsok és parkolóház, hogy megszűnhessen a jelenleg a Liget területéből óriási szeleteteket kihasító extenzív felszíni parkolás.” A hatalmas építkezéssorozat a közlekedést is fenyegeti, a gyalogos-, a tömeg-, és az autósközlekedés korlátozása elkerülhetetlennek látszik. Annyi már biztos: 2018 után gépkocsival nem lehet behajtani a Liget területére.
A felvetett kérdésekre csak az elkövetkezendő évek hozhatják meg a konkrét válaszokat, az azonban biztos, hogy a Városliget veszt évszázados rendeltetéséből, nyugodt közparki funkciójából. A kormánynak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy a múzeumi negyeddel kapcsolatban elfogadott összes tervet korszerűen és a kijelölt időpontra megvalósítsa, de a nemzetközi könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég, a KPMG felmérése szerint tíz éven belül, 2028-ra megtérülhet a beruházás. Meglátjuk.
