De mi lehet ennek az oka? Gurály Zoltán az FHM tagja lapunk megkeresésére elmondta, a főváros belső területei már nem tudnak megélhetést biztosítani a hajléktalanok számára, a peremkerületek pedig sokban hasonlítanak egy vidéki település életviszonyaihoz. Így ezeken a területeken a hajléktalanság inkább elfogadottabb.
A jelentés szerint meglepő értéket mutat a hajléktalanok országos eloszlási aránya is. Amíg a fővárosban februárig "csupán" 1201 főnek nem volt fedél a feje felett, addig vidéken ez a szám már sokkal jelentősebb, 2488 fő volt. Ez feltehetően azért fordulhat elő - mondta Gurály -, mert Budapesten a Fővárosi Önkormányzat egyes rendeletei, a szociális ellátórendszer intézményei révén, valamint a civil szervezetek jelenléte okán némileg hatékonyabb a hajléktalan ügy kezelése. A vidéki ellátás ezzel szemben - ha csak a szálláshelyeket nézzük - alapvetően nincs felkészülve a rászorulók ellátására.
Összességében tehát a helyzet nem ad okot a megnyugvásra. Ezt bizonyítja, hogy öt év alatt legalább ötvenezer ember volt kénytelen hosszabb-rövidebb ideig közterületen éjszakázni, illetve a hajléktalan szállásokat igénybe venni. Ez pedig azt jelenti, hogy hátrahagyott gyerekeikkel, közvetlen családtagjaikkal együtt öt év alatt legalább 100 ezer embert érintett közvetlenül a hajléktalanság Magyarországon. Az FHM kiemeli: a hajléktalanok között nagyon sok a beteg, a munkaképtelen és a tartósan munkanélküli. Tíz hajléktalanból mindössze egy él rendszeres, és kettő alkalmi munkából - írják.
A munkacsoport hajléktalan-ellátó szervezetek közreműködésével immár 17 éve minden februárban több ezer hajléktalan ember életviszonyait rögzíti: idén 10 928 fedél nélküli embert vontak be országos felmérésükbe.